Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
Sorszám Lelőhely A temető használatának becsült ideje (év) A megfigyelt sírok száma Embertani meghatározásra alkalmas leletek száma 1. 3. 4. 5. 1.Bikasziget-Rádiótelep I. 900— 930 2 1 2.Bikasziget-Rádiótelep II. 930—1020 72 65 3.Demkóhegy 900—1020 cca. 100 2 4.Sárkeresztúri úti -f- Sóstói Vízművek 900—1020 34 4 5.Táci úti repülőtér 900—1020 3— 6.Belváros—Püspöki székesegyház 970—1750 *? — 7.Belváros—Szabadság tér + Bank utca 970—1000 12 11 8.Belváros—Királyi bazilika 1000—1544 121— 9.Attila utca 970— min. 1100 1— 10.Kanizsai úti barakktábor + Maroshegy I. 970— min. 1100 49 2 11.Kiskecskemét—Sertéslegelő 970—min. 1100 2— 12.Maroshegy II. 970—min. 1100 420 1 13.Móri út 970— min. 1100 23 23 14.Rácz utca 970— min. 1350 3— 15.Sóstói ev. temető 970— min. 1100 13 13 16.Szárazrét 970— min. 1250 104 42 összesen: 959 164 1. sz. táblázat Székesfehérvár X—XI. századi temetői (Embertani leletek) szám becslését végezni. Erre — bizonyos értelemben — reális lehetőségünk is van, ugyanis ismeretes korszakunkból néhány teljesen feltárt temető, s mivel azok használati ideje, létszáma azonos nagyságrendű, becslésünknél éppen ezért ezen adatok alapulvételét indokoltnak fogadhatjuk el. Történeti embertani leletegyüttesek alapján végzett népességszám becslés (Választott minta: Kérpuszta — XI. század) Fentebb utaltunk már azokra a nehézségekre, amelyek miatt csakis közvetett úton lehetséges Székesfehérvár X—XI. századi népességszám becslése. Jogosan merül fel a kérdés, vajon a közvetett úton történő népességszám-meghatározás kísérlete rendelkezik-e mindazon megnyugtató tárgyi és módszertani alapokkal, amelyek alapján az eredmények igazolhatók és elfogadhatók. Az a körülmény, hogy a város központjában (Vár) és az azt körülvevő peremsávban volt X—XI. századi temetők topográfiája, időrendje és megközelítő nagyságrendje ismeretes, megengedi azt a per analogicum számítási eljárás alkalmazását, amelyeket a teljesen feltárt azonoskorú, azonos nagyságrendű temetők népességei eseteiben már megkíséreltünk. Ezt annál is inkább megtehetjük, mert koraárpádkori kis- és nagylétszámú temetőkre vonatkozólag eléggé megnyugtató adatokkal rendelkezünk, s így minimális és maximális becslés lehetséges. Népessé'gszám-becslési problémánk egyfelől meghatározó, másfelől bizonyító jellegű. Egyfelől az ismeretlen népességszámot kívánjuk meghatározni, másfelől a közvetett úton feloldott ismeretlen bizonyítása a feladat. 130
