Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
Az alábbiakban választott mintaként a Somogy megyében feltart kérpusztai temető embertani leletegyütteséből rekonstruáljuk az ahhoz tartozott település népességszámát, ezt követően a hipothé'zisből és konklúzióból adódóan a „ha” és az „akkor” közbevetésével adaptáljuk a nyert eredményeket Székesfehérvár 4 X. századi, 8 tényleges, 2 rekonstruált (feltételezett) XI. századi, valamint a Vár területén volt temetőkhöz tartozott települések népességeire. A választott kérpusztai (XI. század) minta népességszám rekonstrukciója A Somogy megyében Fiad község határában Kérpusztán teljesen feltárt XI. századi temető sírjainak száma 395. Az azokban eltemetett egyének száma 405 (a két adat közti eltérés az egyes esetekben előfordult kettős temetkezésből adódik).25 A temető használatának idejét az éremleletek és más régészeti, történeti adatok alapján 1000—1100 közötti időre határozták meg.26 Anélkül, hogy a részletekbe bocsájtkoznánk, az alábbi adatokat kell summásan közölnünk. A 405 egyén megoszlása a következő: 153 gyermek (Inf.: I—II.), 118 nő és 134 férfi. A 153 gyermekkorban elhalálozott egyén közül 18,2% csecsemőkorban; 14,0% 1—6 éves korban; 6,3% 7—14 éves korban halt meg. Ez azt jelenti, hogy 38,5 %-os a gyermekkorban meghaltak aránya Kérpusztán. Némi korrekcióra szorul ezen adat ugyanis a talajerózió és talajmívelés közben, 40—60 magasabban fekvő csecsemő és kisgyermek sírja pusztulhatott el a feltárás előtti évszázadok folyamán. Éppen ezért a koraárpádkorra meghatározott 39,4 % arány megnyugtatóbb számítási alapot nyúj t. A Kérpusztán feltárt 118 nő 15 éves korban várható átlagos életkor értéke 41,9 év.27 Az eddig említett adatokból következőleg a 118 nő feltételezett termékenységi adataival kell foglalkoznunk. Az a tény, hogy e koraárpádkori népességnek magas volt a halandósági szintje, az következésként jelenti egyben azt is, hogy magas kellett, hogy legyen a termékenységi szintje is. „Teljes”, vagy „természetes” termékenységet feltételezve, azaz születéskorlátozást és társadalmi akadályokat kizárva, csupán a természeti környezet adta feltételeket véve alapul és azt, hogy a kérpusztai populációban minden nő (118 nő) a teljes propagatív kor megélése esetén 2,5 (30 hónap) évenként szült volna. Ez azt jelentette volna, hogy 760—800 gyermeket hoztak volna világra. Ennek ellentmond már maga az a tény, hogy az eltemetett egyének száma a teljes időszak folyamán 405 volt. Jelen esetben a halálozási statisztikához hasonlóan a „befejezett” termékenységet állapítottuk meg, nemcsak a 15—49 évek közötti korban meghalt, hanem valamennyi nőre, a propagatív életkori határokat figyelembe véve. A termékenységi arányszám (f) kiszámításánál a női népesség számát (Pn) a feltételezett élveszületéseket (B) vettük számításba.28 25. J. NEMESKÉRI—P. LIPTÁK—B. SZŐKE: La cimetière du Xle siècle Kérpuszta. ActaArcHung 3 (1953) 205—370. 2(ï. A korábbitól eltérő datálás indoklását lásd KRALOVÁJMSZKI A. : Embertani adatok és módszerek újabb alkalmazási lehetőségei a régészetben. Doktori disszertáció 1965 ÉLTE Bölcsésztudományi Kar Régészeti Tanszék. Kézirat. 27. A megadott Kérpusztai alapadatok indoklását 1: Gy. ACSADI—J. NEMESKÉRI—L. HARSANYI: Analyse... op.cit. SZABADY E. szerk.: Bevezetés a demográfiába. Budapest, 1964. 610. 131
