Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban

nemcsak a majdani püspöki központra terjedt ki, hanem azokra a megyékre is, amelyek később a püspökség joghatósága alá kerültek. Elsősorban a megyeszékhelyeken, Fehérváron, Kolonban és Visegrádon kell számolnunk még Géza fejedelem idejében emelt egyházi épületekkel, keresztény lakossággal. Ugyancsak Veszprém egyházi viszonyai világítanak rá arra a lehetőségre, hogy különösen a felsorolt helyeken a bizánci kereszténység emlékei bukkanhatnak fel, mint ahogy már eddig is néhány nyom utalt erre (pl. a gárdonyi amulett).57 Az elmondottak alapján egyben célzatosnak tekithetjük azt a történeti képet, amely Géza fejedelmet megkeresztelt, de hitében pogánynak megmaradt uralkodóként tünteti fel.58

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a megyerendszer kialakítása megelőzte az egyházmegyék létrehozását. A két esemény között kisebb-nagyobb időbeli eltérés volt,59 pontos évszámokra azonban egyetlen esetben sem tudunk támaszkodni. A pécsi egyházmegye példájára gondolva — ahol a megyeszervezés 997 után indult meg, a püspökséget pedig 1009-ben alapították60 — talán nem tévedünk, ha hasonló időkülönbséggel számolunk Veszprém, Fejér, Zala és Pilis megyék esetében is. Ezzel a fenti megyék szervezetének kialakítását még Géza fejedelem idejére, a 990 körüli évekre keltezhetjük. E kérdésnek az elemzése azonban újabb tanulmány tárgyát képezheti.61

57. BÁRÁNY—OB ERSCHALL M.: Újabb adatok a bizánci mágikus amulettek történetéhez. Folia Archaeoiogica 3—4 (1941) 268—270.

SB. MOLNÁR E.—PAMLÉNYI E.—SZÉKELY GY. : Magyarország története 1 (Bp. 1964) 48; BAKA Y K. : Régészeti tanulmányok a magyar állam kialakulásának kérdéséhez, Dunántúli Dolgozatok 1 (Pécs, 1966) 27.

59. Vö. KRISTÖ GY.: op.cit. 52—54.

60. Baranya megyét 997-ig Koppány birtokolta (GYÖRFFY GY. : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Bp. 1963 )252; BAKA Y K. : op. cit. 28; A püspökség 1009-es alapítására 1. S ZENTP ÉTER Y I.: szent István király pécsváradi és pécsi alapítólevele 55—57.

61. Nem mulaszthatom el e helyen is megjegyezni, hogy a felsorolt veszprémi adatok TÓTH SÁNDOR kollégámmal együtt végzett gyűjtésünkből származnak. Felhasználásukat az ő szívességének köszönhetem.

123