Solymos Ede: Rekesztő halászat a Velencei tavon - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 6. (Székesfehérvár, 1958)

Néprajzi irodalmunkban a halászszerszámok osztályozása egészen az utóbbi időkig Herman Ottó felosztása alapján történt. így megkülön­böztettek többek között rekesztő halászatot, amely „a halnak iránytartó tulajdonságára számít, t. i. arra, hogy bizonyos irányban elindulva, csak akkor változtatja azt, ha le nem győzhető akadályra talált, s erről meg is győződött. A hal orrával végig tapogatva az akadályon, átjárót, vagy átbúvót keres. Erre épít a halász, amidőn a rekesztő szerszámok terelóit messziről kezdi, menedékesen mind szűkebbre és szűkebbre fogja, s egy szűk nyílásba végzi, tudva, hogy az átbúvót kereső hal ezt okvetlenül felhasználja. A rekesztő szerszám tehát a /\-re van alapítva.”1 Ide tar­toznak a cége, vejsze, varsa, amig egy másik csoportba állító halászat néven a méthálót. marázsát és eresztőhálót sorolja. „Az állító halászat, amennyiben hálóval űzik, bizonyos rokonságot vall a rekesztő halá­szattal, lényeg szerint azonban két pontban különbözik tőle, t. i., hogy nincs szilárdan helyhez kötve, és hogy nincsenek semminemű tévesztő kapui, kotróczái, kürtői, .. . lényege az, hogy a hal az igen engedékeny, finom hálózatba belé bonyolódjék, s így szárnyainál és szironyfedelékjé­­nél fogva vesszen rajta.”2 Az utóbbi időben erősödik az a nézet, hogy ez a két csoport össze­vonható.3 Mindkettő lényege ugyanis, hogy haljárta helyekre helyezik le, s ott a halak, vagy beletévednek, s egy zárt térbe jutnak, vagy bele­­nyaklanak. Közös vonás az is, hogy mindkettő passzív eszköz, vagyis a hal' megfogásához nem szükséges a halász aktív közreműködése, azt maga a szerszám végzi el. A „szilárd” helyhezkötöttség lem jelenthet különbséget, mert a varsák is könnyen hordozhatók. Ezért az alábbiak­ban együtt tárgyaljuk a rekesztő és állító halászat eszközeit, annál is :nkább, mert ezeket a Velencei tavon vizsgálva, megfigyelhetjük egy zárt víz halászatának fejlődését az utóbbi 70 év alatt, a helybeli és idegenből odaszármazó halászok viszonyát, az átadás — átvétel — ala­kítás mozzanatait. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom