Fitz Jenő: Hercules-kultusz Eraviszkusz területén - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 4. (Székesfehérvár, 1957)

a III. században fellépő Genius Illyrici24 és Virtus Illyrici25 fogalmakkal áll rokonságban. A katonai Hercules-kultusz emlékéi közé a következőket sorozhatjuk eraviszkusz területen:

5. Hercules Illyricus oltár. Állította C. Oppius Ingenus tribunus militum. — Aquincum, i. u. 222—235.“

6. Hercules Augustus oltár. Állította P. Aelius Aelianus táborparancsnok. — Ulcisia Castra, Gallienus kora.2'

7. Hercules Augustus oltár. Állította T. Flavius Victor agens vices legati. — Aquincum, III. század második fele.28

8. Hercules Augustorum oltár. Állította Aurelius Firminus legio praefectus, mint a Hercules-sZentély protectora. — Aquincum, i. u. 290.2'

A császári és katonai H er qui e.s oltárok állítói, mint láttuk, nagy többségükben a táborparancsnokok közül kerültek ki. Mint másutt Nagy Tibor megállapította,30 a táborokban hivatalból ők gondoskodhattak Hercules kultuszának ápolásáról.

3. Az állami-katonai és a polgári«*jeMegű emlékcsoportok között kell megemlékeznünk azokról a Hercules-szentélyekről, amelyek nem katonai táborokban álltak, városok, közületek, vagy magánosok hoztak létre. Igen keveset tudunk ezekről, legtöbb esetben egy-egy kultusz-szobor alapján következtethetünk rájuk, a szobrok azonban díszíthettek tereket, vagy palaistrákat is. Még kevésbé ismerjük e feltételezett szentélyek Hercules-tiszteletét. Egyedül G. Ingenuius Rufinianus Siscia decurioja által emelt oltár31 utal az Ara maxima Hercules-kultuszára.32 B. Thomas Edit az 1950-ben Ajkán előkerült szobor- és oltártöredékeket egy Commodus Hercules-szentélyhez köti.33 Ha véleményét nem is tudjuk maradéktalanul osztani,34 annyi azonban valószínűnek látszik, hogy ezekben a szentélyekben a császári Hercules-tisztelet igen erősen érvényesült. Tanulságos ebből a szempontból összehasonlítást tenni a pannoniai Hercules kultuszszobrdk között. Két mursai szobortöredék35 a hellenisztikus eredetű, u. n. Farnesei Hercules típusához, tartozik: a végzett munka után elfáradt hős bal hóna alá támasztott bunkójára nehezedik, jobbját háta mögé helyezi.30 Egészen más jellegű, más mondanivalójú a többi szobor, amely nagyjából egy időben, a II. század közepe után keletkezett. A cibalaei,37 a mursai,38 a jasulonesi (baracskai),39 és az említett ajkai szobrok a hőst nyugodt- tartásban, de ereje teljében ábrázolják, jobbját a földre helyezett bunkóján nyugtatja, baljában a Hesperidák megszerzett almája. Ez a Hercules sem formájában, sem tartalmában nem rokon a görög hellénizmus Hérakléseivei, fenséges tartása, ereje, méltó kifejezése Hercules Augustusnak.40 Eraviszkusz területen szentélyre utaló maradványokat Baracskáról ismerünk:41

o