Fitz Jenő: Hercules-kultusz Eraviszkusz területén - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 4. (Székesfehérvár, 1957)
9. Hercules márvány szobor. — Baracska, II. század végei” 10. Hercules-kentaur dombormű. — Baracska, II. század vége.*3 A két emlék világosan a hivatalos, állami Hercules-kultusz érvényesülésére vall. Különösen a domborművön érezzük ezt, 'ahol elkeseredett harc helyett a barbár erő fölött diadalmaskodó Hercules áll előttünk.44 4. A romanizált polgári lakosság számára Hercules nem a barbárok és szörnyek ellen vívott nagyszerű küzdelmek diadalmas hőse, aki életével a házat, a családot és a vagyont őrző isten, aki a Lares és a Penates között helyet kapott a házi szentélyekben, — másfelől pedig az alvilágot megjárt hős, aki legyőzte a halált is s ezáltal a későrómai kor megváltás, túlvilági élet után sóvárgó emberének vigasztaló eszményképe lett.45 I Pannóniában a polgári lakosság által emelt Hercules-feliratokon állítóik társadalmi helyzetére vonatkozó utalásokat csak kivételesen kapunk. Ezek az utalások pedig — a megnevezett állítok kivétel nélkül a római államgépezet hivatalnokai: quaestor, magister collegii iuventutis, candidatus domini,43 servus contrascvjptor,49 , decurio50 —, nem annyira a polgári lakosság Hercules-tiszteletére, hanem ismét a hivatali kultuszra vet fényt. J. M. Stajerman — elsősorban az itáliai feliratok vizsgálata alapján — a Hercules kultuszban szembeállítja egymással a felső osztályok arisztokratikus Hercules-tiszteletét a rabszolgák, libertinusok, colonusok stb. felfogásával és kultuszéval.51 A pannoniai feliratos emlékan.vag a kultusz osztály-különbségeinek ilyen megállapítására a legcsekélyebb lehetőséget sem adja. Északkelet Pannóniában a polgári lakosságtól nem ismerünk Hercules-oltárt. Meg kell azonban említenünk két katonák által emelt követ, amelyek világosan utalnak Herculesnek a család, az otthon életében betöltött szerepére: 11. Hercules Amphissensis patrius. Állította Suetrius Sabinus legio praefectus. — Aquincum, i. u. 214 körül.53 12. Hercules Conservator domus Heraclitiana. Állította M. Aurelius Heraclitus, a coh. XI. urbana centurioja Aurelia Italia Thracaval és fiával, ifjabb Heraclitusszal. — Intercisa.53 Mindkét emléket itt állomásozó katona (katona család) állította otthoni „megőrző” Herculesének. Hercules itáliai feliratokon gyakran jelenik meg mint a ház, a család, a föld védő geniusa, akinek az egész ház népe (a többi kultuszból kizárt rabszolgák is54) áldoz: Herculi Tutori domus Novelliana,55 vagy: Herculi Defensori Papirii.56 Baj ellen óvó jellegét szépen fejezi ki ez az ajtófelirat: Hercules invicte, sancte Silvani nepos, huc advenisti: ne quid hic fiat mali.51 Herculesnek ez a jellege teszi érthetővé helyét a családi 6 I
