Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Szellemi kultúra - ifj. Lele József: Hagyományos gyógyító eljárások - Betegségek, gyógyítások
Ifj. Lele József kalán víz. Eztet az ajtó sarokvasára öntöttük." Imádkozás közben a műveletet végző nagyokat ásított. A Szent Antal tüze „olyan támadásféle, ami nagyon viszketegös. Nagyon égő a fájása. Antal nevűvel kellett rácsiholni acéllal, kovával. Nem volt szabad Antalkor se mosni, se liszttel dolgozni, mert előjött a Szent Antal tüze. Ilyenkor bodzabélre kámforgolyót kapartak azt avval borogatták." (AB) „Vót, aki rácsi- holtatott valakivel, nem csak Antallal. Mink meg Szent Antalkor szitált liszttel kentük be, de abból főzésre nem használtunk soha." (PGyné) Szédülés általában magas, vagy éppen az ellenkezőleg, alacsony vérnyomás eredménye lehet. „Ha magas, akkor az embernek vibrál a szeme és olyan lángnyelveket Iát. Ha meg alacsony, akkor mindég álmos. Aki más bajtól nem szenved, az igyon reggel egy kupica pálinkát, vagy egy deci bort." (AB) Székrekedéskor anyalevél főzetét kell hidegen inni. Jó hatása lehet a szilvalekvár fogyasztásának, illetve a reggel éhomra fogyasztott egy deci hideg víznek, ami után egy-két szem ricinusmagot rágtak, s csak az olaját nyelték le. Szél elakadáskor köménymaggal főzött kamillateát kellett inni, vagy köménymaggal főzött rántott levest enni. Voltak, akik cukros-sós-ecetes vízben áztattak köménymagot, és abból kortyolgattak. Jót tett a járkálás, sőt a futás is. A szívbajok egyikeként ismerik az Apátfalviak is az epilepsziát. Orvos kezeli azt, aki benne szenved. Ez is a titkolt betegségek közé tartozik. „Olyan frász féle, mondják is könnyelmű emberek egymásra: A frász rázza ki." (LE) Mondják, hogy a szívbetegek egyenek néha füstöletlen avas szalonnát, egy- egy gerezd fokhagymát vagy félig sült vöröshagymát. Az infarktusról föntebb szólottunk. Tallóseb aratáskori kellemetlenség. „Akinek aratáskor a tallón elsebésedett a lába a melegtől és a tarlószúrástól, annak tallóvirágot főztek egy fél marék sóval, és azt tették a lábon lévő sebre, olyan melegen, ahogyan csak elbírta.”46 Tetvesség lepte el a második világháborúban az apátfalviakat is. „Az oroszok hozták. Levágta anyánk a hajunkat. Befűtött a kemencébe. A fejünk bőrét jól bedörzsölte petróval, be is kötözte kendővel. Mikor a kemence melegét már elbírtuk, egy betett deszkaszálra ültünk, hogy pusztuljanak a tetvek." (AB) Torok fájósnak ecetben áztatott fokhagymát kellet enni. De jót tett a mályva főtt, hűlt leve is. „Általánosabb volt a langyos sós vizel való gurgulyázás." 46 Szigeti György 1974, 32. 514
