Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Szellemi kultúra - ifj. Lele József: Hagyományos gyógyító eljárások - Anya-, magzat- és gyermekvédelem
Ifj. Lele József Ha munka, szórakozás közben, vagy rossz mozdulat miatt kapott sérülést valaki, és házon belül nem tudták orvosolni, akkor Apátfalván is az ott élő, legtöbb esetben kivételes és köztiszteletben álló gyógyító hoz mentek. Gyűjtésünk is igazolja Bálint Sándornak a gyógyítókra vonatkozó szegedi megfigyelését, amely természetesen vonatkoztatott az egykori apátfalvi csontkovácsokra, gyógyító személyekre: „A népi javas nem lehetett, nem volt csupán szélhámos sarlatán, vagy lelki beteg depressziós idióta, mint sokan vélik. A sokat hány- torgatott üzleti számítás mellett valamiképpen diszponált is volt."13 14 Aki mégis szélhámoskodott, mielőbb rájöttek, súlyos esetben akár börtönnel is sújtották. Nem csodálkoztam, amikor arra a kérdésre, hogy hisznek-e a bűbájosok, a szépasszonyok, egyáltalán a rontó-bontó személyekben, adatközlőim szelíden elmosolyodtak és azt mondták : „Dédanyáink korában sem nagyon hitték, de mink tiszteletben tartjuk azokat, akik félelmükben olykor azok ténykedéseihez folyamodnak, még akkor is, ha belülről már ők sem hisznek nékik. Ma már nagy az orvostudomány, de azért a valóban jó ráérzésű, rátermett, szinte rászületett gyógyítókra még sokáig nagy lesz a szüksége az emberiségnek." Főként az utóbbi évtizedben tapasztalható, hogy a fönti bölcselet már nem utasítja el egyértelműen a hagyományos módszerekkel és gyógyító szerekkel betegeken segíteni akaró személyeket, akik már nem javasok, nem táltosok, se nem más, netán kicsinylő jelzőkkel illetett gyógyítók, hanem egyre többen olyan természetgyógyászok, akikre előbb-utóbb kellő súllyal figyel az orvos- tudomány is. Egy-két apátfalvitól - fiataloktól és idősektől egyaránt - megkérdeztem, hogy elfogadják-e a mai „népi” gyógyászatot? A megkérdezetteknek több mint a fele igent mondott, amin megint csak nem hökkentem meg, hiszen az igen jól alkalmazható, a népi gyógyászattal - füvekkel és kenőcsökkel - foglalkozó könyvek terjednek az apátfalvi családokban is, amelyek sohasem porosodnak a könyvespolcon. Ám, ha betegségükben megérzik, hogy orvoshoz kell meni, nem sokat gondolkodnak, és nem sokat késnek. Nem, mert tisztában vannak hogy minden perc késéssel akár egy-egy lépéssel kerülhetnek közelebb egy nagy, végzetes veszélyhez. Általános véleményként tartja számon az emlékezet, hogy az a gyermek, amelyik foggal született, később valamely kivételesen tehetségnek jut birtokába: vagy gyógyít, vagy ront, árt. Diószegi Vilmos egyik adatközlője szerint: „Foggal született gyerek nem marad meg."u Egy másik adatközlőjétől (16) 13 Bálint Sándor 1980,164. 14 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 496
