Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Szellemi kultúra - ifj. Lele József: Hagyományos gyógyító eljárások - Anya-, magzat- és gyermekvédelem
Hagyományos gyógyító eljárások jegyezte fel ugyanő: „No, foggal született: tátos lesz. Majdgyünnek-mennek. Erre viszik arra viszik. Mikó gyerekek vótunk, akkó még vótak. Gyütt is olyan vihar, hogy a kereszteket elvitte, megkezdte a ház tetejit. A tátos megcsinálta."15 (Itt nyilván nem az út menti keresztekről, hanem a keresztbe rakott gabonakévékről lehet szó.) A táltosoktól való félelmet sejteti: „A táltos az boszorkány, mindent tudnak azok." „Kislánykoromban volt nálunk egy gyerö, aki a padkán ült. Gyütt égy nagy fellegös vihar. Kimönt, el is tűnt. Mondták, hogy táltos vót." (PGyné) Apátfalván a hetedik gyerek kivételességéről mondták: „Hetedik gyerek vagy, majd jósolsz."16 A bűbájosoktól is tartottak, akár a magzatelhajtó szépasszonyoktól, igaz, a maiak már csak a névre emlékeznek, de azt, hogy valójában mit is takar az egyik és a másik szó, nem tudják. Csak sejtésük van, hogy jót nem. Diószegi Vilmos egyik följegyzése szerint: „A bűbájos asszonyok megrontották a tehenet. Úgy megrontották, hogy nem adott tejet. Elmennek más bűbájoshoz, az meggyógyította."17 18 A mai adatközlők nem ismertek olyan személyt, akiben a bűbájosságot tudtak volna. Sem olyat, aki állatot, sem olyat, aki embert tudott volna rontani, bűbájolni. A csépai ember jó híre élt egykoron Apátfalván is: „Édesanyám vót ottan a csibai embernél. Az nagyokat jósolt. Nagyon vallásos vót. Meg tudott jósolni mindent. Elvitte édesanyámat az apja a csibai emberhez, ha rontásban vót. Meg akkor is odament, ha a tehene vót megrontva."18 Ám úgy látszik, nem mindenki szerette, mivel „a csibai ember mindent tudott csinálni: minden babonaságot: mentek is hozzá szerencsét kérdezni."19 Boszorkány emlékek is éltek Diószegi Vilmos gyűjtése idején, 1967-ben, igaz, tehéntej rontással kapcsolatban.20 „Ha a tehén véres tejet adott, vagy csak keveset adott, akkor ráfogták hogy boszorkány csinálta." Más szerint pedig, ha a tehén teje véres volt, megcsapta a fecske.21 Volt is az a tej bármitől véres, nem szívesen itta az apátfalvi ember: mert akkor is tartott az ártástól, ha már nem 15 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 16 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 17 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 18 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 19 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 20 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 21 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967. 497
