Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Szellemi kultúra - Felföldi László - Gombos András: Adatok Apátfalva tánchagyományához - Táncos egyéniségek
■fl Felföldi László - Gombos András ____________________________________________________ m ár az 1920-as évek legelején vőfély. Attól kezdve élete végéig mintegy 1200 lakodalomban vőfélykedett. A kollektív gazdaságok bevezetése előtt mindig 8-10 hold földön gazdálkodott, amiből csak néhány hold volt a sajátja, a többit bérelte. A vőfélység mellékjövedelmet jelentett számára. Erről így emlékezett: „Kezdetben, hogy nem vót annyi fődecském, hogy jószágokat is étuttam vóna vóna tartani, jobbadán takarmánt (szénát, szalmát, szárat) kértem. Későbbet, amikó'ja gazdaságom erősödött, pénzre - fél mázsa búza, vagy kukorica árára -fordítottuk a díjazást. Arra törekedtem, hogy legalább a mindenkori napszámom megkapjam."16 Kardos Istvánt csak az 1950-es években fedezték fel a táncoktatók, de tagja lévén az 1930-as évek végén létrejött Bokrétás együttesnek, valószínűleg adatokkal szolgált már K. Kovács Lászlónak és Fél Editnek is az 1937. évi gyűjtésüknél.17 Először Berta János, a Színművészeti Főiskola tánc-főtanszakos hallgatója kereste fel, mint a helyi hagyományok egyik legjobb ismerőjét. Azután Tímár Sándor, Martin György, Ács Sándor látogatta őt rendszeresen. A látogatásokra a hagyományos falusi együttesek patronálása keretében került sor, amely az akkori Népművészeti Intézet sajátos hagyományőrző tevékenysége volt. Az 1950-es években három alkalommal rögzítették filmre táncát. A filmekkel párhuzamosan több fénykép is készült róla tánc közben. Ezek a filmek, fényképek, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Néptánc Archívumában találhatók, a dél-alföldi mars és csárdás legtöbbet idézett, leggyakrabban forgatott dokumentumai. Abban az időben még több idős ember volt Apátfalván, akik hasonlóan vagy jobban táncoltak Kardos Istvánnál. Gyenge Mátyás bácsi vagy Kerekes Burkus Márton bácsi testalkatra, kiállásra, lelki alkatra sok tekintetben talán előnyösebb helyzetben voltak Kardos Istvánnál. De őt a hosszú vőfélyi gyakorlat, a gyakori szereplések, a szakemberek és a városi közönség érdeklődése tudatosabbá, tapasztaltabbá, gyakorlottabbá tették. Társai, akikkel együtt mulatott, s az apátfalvi együttesben táncolt, lassan elmentek, s az 1960-as évektől szinte egyedül képviselte az apátfalvi tánchagyományt. Táncos partnere eleinte a felesége, Juliska néni volt. Később húga, Deszpotné Kardos Ilona néni vette át a helyét felesége betegsége, gyengélkedése miatt. Rajtuk kívül Pista bácsi szívesen táncolt a fiatal néptáncos lányokkal, különösen a Szeged Táncegyüttes tagjaival. Őt hívták mindenfelé, fesztiválra, népművészeti bemutatóra, mert vőfélyi hivatásából 16 Szigeti György 1973. 17 Lásd. K. Kovács László - Fél Edit 1937. 456
