Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Zöldségtermesztés
Fodor Ferenc földterületre szorult össze. A szegényebb embereknek munkát és alkalmazást adó uradalmak szintén megszállott területre kerültek, így lakosaink részére a munkaalkalom is kevesbült. Úgy ezek, valamint a folyton nyomasztóbb megélhetési viszonyok folytán csaknem az egész lakosság a megszállt őscsanádi sváboktól tanulva, korai burgonyatermesztéshez fogott, amely a határmegállapítás óta megfelelő anyagi eredménnyel is járt. Az elért eredmény nyomán a termelők száma évről-évre szaporodott és folyó évben már csaknem a lehető legnagyobb termelési lehetőség fokát érte el. De éppen a termelési lehetőségnek, valamint a földnélküli lakosság nagy számának természetes kifejlődése volt, hogy a földhaszonbérek abnormis magasra emelkedtek, noha a bérbeadók is ötven holdon alóli kisbirtokosokból állnak. A magas haszon- bérletekkel lépést tartott a vetőmag emelkedése is, úgy, hogy igen sok vetőmag rózsaburgonya lett a múlt év őszén Romániából importálva. Folyó évben a terméskilátások jóval a várakozáson alól maradtak. E bajt tetézte még, hogy a piaczon kialakult ár megközelítőleg sem érte el az elmúlt év irányárait és teljesen betetőzte a Romániából megindult importálás, amely a korai burgonya árát a termelési költségek alá nyomta. Mivel községünk és lakosságunk érdeke sőt úgyszólván léte is a burgonya termelés kifejlődésével teljesen össze van forrva, de különösen mert a termelők legnagyobb része haszonbér földön gazdálkodó szegény, végül mivel az esetleg érzékeny ráfizetéssel végződő folyó évi szezon nemcsak a burgonyatermelést, hanem ennek nyomán a szépen megindult belterjes és kertészkedés felé hajló többtermeléses gazdálkodást is teljesen tönkre fogja tenni, ismételve alázattal kérjük túloldali kérelmünk teljesítését annyival is inkább, mivel a június hó 20-ig meghosszabbítani kért magasabb vámtétel országunk közélelmezési érdekeit nem sérti, addig tömegélelmezés szempontjából számításba nem jövő újdonságnak van így is, úgy is tekintve, míg községünknek és lakosságunknak létfenntartást biztosítana és ezzel kapcsolatosan a többtermeléshez fűződő nemzeti érdekeket is előmozdítaná. Apátfalva, 1925. május hó 31.''30 Június 30-a után már nem beszéltek korai krumpliról, ekkorra már lehetett ásni a későbbi vetésűeket is. Stokorel fajta volt a legalkalmasabb a termesztésre, koraisága miatt. Rózsaszín héjú, fehér húsú volt. Ezen kívül termesztették a Gül babát és a kisvárdait (Kisvárdai rózsa] is. Adatközlőnk nagybátyja Varga Cziri András, az 1920-as években Tímár községből hordta a vetőmagot. Télen, amikor enyhébb volt az idő, több gazda összefogott, a vetőmagot vagonba 30 CsML. Makó Közgyűlési jkv. Apátfalva. 13636-1925. 214
