Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Hagymatermesztés
Adatok a gazdálkodás változásához rakták, beszalmázták, hogy meg ne fagyjon. Itthon elosztották. Ha tehették, minden évben hoztak vetőmagot. A hozott mag többet termett. A kisvárdai krumplit az 1960-as évekig termelték. Ezen kívül termelték még az ella, gül baba, krűger, vanessza fajtákat is. Az 1970-es években azonban az új holland fajták - kleopátra, kondor, desiree - váltak egyeduralkodóvá. A téeszesítés után a családok külön krumpliföldet kaptak, 600-800 szögölet (1 négyszögöl = 3,6 négyzetméter]. Itt már elsősorban a család ellátására termeltek, de jó termés esetén piacra is jutott. A fölásott korai krumpli szárát összeszedték, a helyére káposztát ültettek. A káposzta közé babot, kukoricát vetettek. A kukorica nem ért be, de hasonlóan a már említett misiinghez, jó takarmánynak számított. Káposztatermeléssel kevesebben foglalkoztak, éppen ezért a savanyított káposzta télen jó jövedelmet biztosított. Az 1950-60-as években elsősorban a braunschweig fajtát termesztették, melyet a zamager váltott föl. Ezek 3-4 kilósra nőttek, melyet savanyítás után hasábnak használtak a téli disznóvágások alkalmával. A káposztát a legjobb földdel rendelkező, korai krumplit termelő családok termesztették; Apátfalván az Ördög, Bóvár, Nemes és Varga család, a szomszédos Magyarcsanádon pedig a Berár és Békán család. A termést a makói és a helybeli piacon adták el. Varga Cziri Jánosék máshol értékesítették. „Mi nem hordtuk a káposztát Makóra. Elmentünk Battonyára, Mezőhegyesre. Engedélyünk volta majorokba bejárni. Hitelbe adtuk a káposztát - ha a cukorrépát elszállítják, kifizetjük. Senki sem maradt adós. Bejártunk az 55-ösbe, a 23-asba, 16-osba, Pitvaros alá a 6-os majorba. Este tízkor lőcsös kocsival indultunk. Kétszer annyit kaptunk érte, mint Makón. Ekkor tombolt az osztályharc. A káposztát pénzért vagy kukoricáért adtuk. 1952. április 28-án meglátták, hogy hozzuk haza a kukoricát, elkobozták, elvették a beszolgáltatásba.”31 Hagymatermesztés A korai krumpli és a káposzta termesztése mellett igen jó jövedelmet biztosított a hagyma és a gyökér termesztése. A termesztés tudományát az apátfalviak az első világháború után a makóiaktól tanulták el. A makói termelők az apátfalvi határhoz tartozó Kákás területen béreltek földet az apátfalvi gazdáktól. Egy hold földterület bérleti díja 10 mázsa rostált (tisztított) búza volt évente. A földet a 31 Varga Cziri János (1926) 215
