Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Zöldségtermesztés
Adatok a gazdálkodás változásához Műtrágyát az 1940-es évektől használtak. A boronálás előtt szórták szét, hogy ne kerüljön túl mélyen a talajba. A vetőmagnak a fészket kapával vágták ki. 55-60 cm sortávolságra, mintegy 10-15 cm mély borozdát ástak. Ez a férfiak dolga volt. Később az ekekapa első kapájára a kovács készített egy töltőkapához hasonló dúrót, ezzel hűzatták ki a barázdát. A krumplit az asszonyok vetették. A tőtávolság kb. lábfejhossznyi volt. Hátrafelé haladva vetették a ládából. A kés a láda oldalába volt szúrva, a nagyobbakat hosszában kettévágták. Hajolva rakták, ügyeltek rá, hogy mindkét részen egyformán maradjon csíra, hogy a vágott felület lefelé legyen, ne törjön a csírája. A barázdába műtrágyát (pétisót) szórtak, majd kapával behúzták. Úgy kellett behúzni, hogy „a harangszót meghallja", tehát csak pár centiméter vastagon. Mikor kibujkált, figyelték, hogy el ne fagyjon. Ha az időjárás úgy kívánta, kissé feltöltötték, a hajtásokat homokkal letakarták. Később, mikor a szár elérte a 15-20 cm-t, még egyszer feltöltötték. Nagyobb terület esetén ezt lóhúzatós töltőkapával végezték. Tölteni akkor lehetett, amikor a talaj nem volt sem túl száraz, sem túl vizes. Kolorádóbogár (krumplibogár) ellen Holló-10-zel permeteztek. Az újkrumplit május végén kezdték ásni, amikor a szára még zöld volt. Kapával vágták föl. Az asszonyok szedték kosarakba. Szedéskor kétfelé válogatták, az apraja volt a parázskrumpli, a nagyja pedig az étkezési. Mindkét fajtát megmosták. Kinek lehetősége volt, az a Marosban mosta egy porondon. „A gémeskutak csak úgy jártak a faluban. Teknőkben öblögették, kasba vagy ládába belehúzták, lecsurgott, utána ment a zsákba. Jutazsákba öntöttük. Hajnalban vittük a vasútállomásra, ahol az átvétel volt."29 A korai krumpli termesztésének a falu életében betöltött jelentőségét mutatja az a kérelem is, amellyel a község elöljárói fordultak a földművelés- ügyi miniszterhez 1925 tavaszán: „Nagyméltóságú M. Kir. Földművelésügyi Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk! Alólírottak, Apátfalva község elöljárói azon alázatos kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy a korai burgonya behozatalát Apátfalva vámállomáson ismét megtiltani és a Romániával kötött vámszerződés alapján is kiadott új vámtarifában a kora burgonya vámját június hó 20-ig métermázsánként 20 aranykoronában úgy a f. évre, mint a jövőre nézve is, megállapítani kegyeskedjék. E kérésünk kapcsán tisztelettel előadjuk, hogy határunk egy részét a békeszerződés következtében elvesztettük és az amúgy is nagyobbára napszámosokból és törpebirtokosokból álló lakosságunk még kevesebb művelhető 29 Varga Cziri János (1926) 213
