Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Zöldségtermesztés
Fodor Ferenc Zöldségtermesztés A kevés földön gazdálkodó apátfalvi gazdák mindig arra törekedtek, hogy az állattartás és a takarmánytermesztés mellett - ha kis területen is - de olyan növényeket termesszenek, amely nagyobb jövedelemhez juttatja a családot. Ez a munka egyfajta kényszerűség volt, amely nagy hozzáértést igényelt.26 Ilyen lehetőséget biztosított a krumpli termesztés. Az első világháború előtt sok apátfalvi napszámos dolgozott az őscsanádi sváboknál, ahol eltanulták a termelés módját. Jelentősége azonban a trianoni határ megvonása után került előtérbe, és töltött be nagyobb szerepet egy-egy gazdaságban.27 Az 1920-as években „krumlitermelő dinasztiák" alakultak ki, mint a Dancsiak, Kerekesék, Varga Cziriék. Először csak azok foglalkoztak vele, akiknek volt a Maros parton földjük. Alkalmasak voltak még a faluhoz közel eső Kenderfőd és a Járandók nevű határrészek is krumpli termelésére. A homokos talaj korábban fölmelegedett, így az ország más vidékeihez képest 2-3 héttel korábban készen lett a krumpli. A vetőmagot már februárban - általában 24-e tájékán - válogatták ki és ládázták be saját készítésű faládákba. Ha kellett, a télen hajtott csírát letörték, megcsírázták. Ezután néhány hétig előcsíráztatták. Itt ún. fénycsírát kapott. A krumplit ládákban a lakásban tartották, közel az ablakokhoz, hogy fényt kapjon, a csíra ne vékonyodjon el. Mikor megjelent a rügy - 2-4 mm-es volt - a ládákat átrakták, így az alsók kerültek felülre. A talajt tavasszal megtrágyázták, és kb. 20-25 cm mélyen megszántották. Ezután elfogasolták és elboronálták.28 26 Ez a fajta kényszerűség jól megfigyelhető a Duna-Tisza közötti homoki szegényparasztság esetében is, ahol a gyenge minőségű talaj miatt inkább az intenzív, belterjes növénytermesztésre álltak át, melynek folytatása a mára kialakult fóliás gazdálkodás. Hasonlóképpen említhetjük az eleki és méhkeréki - cselédsorból kiemelkedő - román gazdákat, akik falusi körülmények között teremtették meg gazdasági függetlenségüket, anyagi jólétüket az intenzív fóliás gazdálkodással. Kosa László 1967, 496-512., illetve Fodor Ferenc 1998, 253-266., Uő 1992, 379-404. 27 A korai krumpli termelésének egyik központja a Bánság északi részén volt. Őscsanád, Nagyősz, Lovrin, Mokrin, Zsombolya stb. helységek Trianon előtt Bécsbe, Prágába, Drezdába exportáltak korai krumplit. Kosa László 1980,193., Jeszenszky Ignác 1904,11. 28 A fogas fa- vagy vasvázas boronaféle, melyet a talaj nagyobb rönkjeinek összetörésére használtak. A borona [láncborona] a talaj finomabb simítására alkalmas. Ezt is lovakkal húzat- ták. Könnyített változatát ma is használják a gyökér vetésénél. Ezt ember húzza. 212
