Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Terhesség, szülés
Markos Gyöngyi okleveles bába. Az első, név szerint említett apátfalvi bába Molnár Sára, aki kontárbábaként működhetett. A nagylaki járási orvos Molnár Sára „apátfalvi kontár bába” felszabadító levelét aláírás végett elküldte Csanád vármegye főorvosának, Meskó Jánosnak.111876-tól Horváth Erzsébet, aki községi bábaként dolgozott a faluban, 1873-ban szerezte oklevelét a Pozsonyi Bábaképezdé- ben.12 Az 1901-es nyilvántartás szerint Éles Mihályné magán (oklevele Budapesten, 1882-ben kelt), Ludányi Andrásné községi bába (oklevele Szegeden 1894-ben kelt) dolgozott a faluban. 1902-ben Fekete Istvánná, Tóth Hermina, Kerekes Mihályné, Csikota Andrásné magán bábák működését jegyezték föl. Oklevelüket Szegeden ugyanez évben szerezték.13 Az 1920-as nyilvántartás szerint két községi és két magán bába működött Apátfalván.14 Közöttük lehetett Dornbachné, Dullné, Kerekes (Gilinger) Julis néni és az utolsó bába, Széles Róza néni is. A mindenórás menyecske maga is készült a szülésre. A tanyaiak legtöbbször hazamentek a faluba szülni. A szegények körében előfordult, hogy az utolsó percig dolgoztak, a gyermek a hagyma- vagy a kukoricaföldön született meg. A férj feladata volt a bábaasszony kihívása, illetve néha segédkezés a bábának szükséges kellékek előkészítésében. Ezt legtöbbször az anyós végezte. A gyerekágyas ágy előkészítése is az ő feladata volt. A szülésnél a bábán kívül jelen volt az anyós és az édesanya. Férfit és idegen asszonyt nem engedtek be. A szülés általában ágyban fekve történt, néha két széken ülve. A bábaasszony a szülő nő hasát nyomkodta, igazgatta, hogy enyhítsen fájdalmán. A megszületett gyereket a bábaasszony vette föl, majd az anyja kötőjébe (kötényébe) helyezték. Először az anyát látta el, azután a kicsit. „A kődökzsinór [köldökzsinór] elvágása is a bábaasszony feladata volt. A megszáradt köldökzsinórt sok helyen eltették Apátfalván is, és hétéves korában odaadták a gyereknek. Hét évig egy kis katujába' [skatulyában] volt a suglótfiók sarkában. Ha segítség nélkül ki tudta bontani, akkor azt mondták, hogy ügyes gyerek lesz."15 A csecsemő fürösztése az 1940-es évekig háziszappannal történt, ezt váltotta föl a boltban kapható Baba szappan. Ha a gyermek első fürösztéskor összeszorította a markát, azt mondták: zsugori lesz. Ha nyitott tenyérrel fürdőit, úgy tartották, pazarló lesz. 11 CsML Csanád vármegye TF1 12 CSML Csanád vármegye TFI 1882-1895. IV.B.412. 13 CSML Csanád vármegye TFI 14 Joó Imre 1931, 7. 15 Szigeti György 1983,19. 144
