Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Csecsemőkor
Az apátfalvi gyermek Csecsemőkor Az ország egész területén ismert hiedelem, hogy szülés után az újszülött és a gyermekágyas anya számtalan veszélynek van kitéve. Ezért mind az anya, mind az újszülött védelme érdekében különböző óvó és megelőző eljárásokat végeztek. Ezek egy része csak az újszülött, más része az újszülött és az anya védelmét együtt biztosítja. A veszélyek származhatnak természetfölötti lényektől, boszorkányoktól, illetve akaratlanul árthat a gyermekágyas közvetlen környezete is. Legerősebb a veszély a kereszteletlen gyermek esetében. A gyermekágyas asszonynak mindig ott volt a párnája alatt az olvasója (rózsafüzére) hogy imádkozzon a gyermekéért. A megelőző és óvó eljárások között első helyen szerepelt, hogy nem szabad a csecsemőt egyedül hagyni, mert könnyen elválthatják a gyermeket. Ezért az anya maga helyett seprűt vagy macskát hagyott a szobában. Naplemente után a pelenkát vagy más csecsemőruhát nem szabad kint hagyni, mert megronthatják a gyereket. Fogzás előtt tilos a csecsemőt tükörbe nézetni, mert azt tartották, akkor nem nő ki a foga. Nem vitték a csecsemőt temetőbe, nehogy meghaljon. „Egyéves kora előtt a kicsinek nem nyírták le a haját, mert úgy tartották, hogy ha lenyírják, akkor nem női ki újra. A körmét sem volt szabad az első életévében ollóval levágni, nehogy lopós legyen. Rendszerint az anyja rágta le a kicsinek a körmét szoptatás közben. A két háború között sokszor nem is tudták már a menyecskék, hogy bizonyos, a gyerekükkel kapcsolatos tiltott dolgokat miért kell csinálniuk, csak az anyósuk parancsolta nekik, illetve hívta fel rá a figyelmüket.”16 Az újszülött egészséges fejlődését veszélyeztető tényezők között sajátos helyet foglal el a szemverés, amelynek rontó hatásában a fiatalok között még ma is sokan hisznek. A szemmel verés tünete, hogy a gyermek nem tud aludni, hánykódik, csak sír egész éjjel. Mint általában a Dél-Alföldön, Apátfalván is azt tartják, hogy a nagyobb gyermeket, állatot, sőt a felnőttet is megverheti szemmel az, akinek olyan erős a szeme, vagy fáradt a tekintete. A veszély fokozott a keresztelés előtt. 16 Szigeti György 1983, 45. 145
