Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Családszervezet, rokonság

A falu társadalma

gazdálkodás honos; az apa ritkán bocsátja ki családos gyermekeit a gazdálkodásból és a vagyon csak az apa halála után szokott felosztatni..."33

A 20. század első felében gyakori volt az olyan családközösség, amelyben a szülők, egy házas gyermekük és az ő gyermekeik éltek együtt. Ez a három nemzedéket összetartó családforma nem volt általános, de az élet egy bizonyos szakaszán: legényfiúk (vagy lányok) házasságkötése után sokan éltek rövidebb-hosszabb ideig ilyen családban. A tárgyalt időben a házaspárok egy része vagy a szülők támogatásával - ha vagyoni helyzetük lehetővé tette -, vagy a maga keresete révén, minél előbb külön kenyérre ment. A módos gazdák nős fiuknak (fiaiknak) tanyát építtettek, a szegény- és kisparasztok az 1920- as években házhely-parcellázásokon vásároltak portát, majd építettek házat.

12. kép: A Kardos család 1940 körül

A 20. század elején erre az Antal és a Sóki családból ismerünk példát, ahol a szülőknek 50-100 hold közötti birtokuk volt. Ekkora paraszt gazdaságban célszerű volt a birtokot együtt tartani, ott a nős fiúk és feleségeik mindig munkát találtak és egy kevésszer kellett külső munkaerőt alkalmazni. Ez a felbomló

33 Idézi Tóth Ferenc 2000, 50.

127