Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Családszervezet, rokonság
Juhász Antal hogy az iparosok a makói ipartestülethez tartoztak. Föltűnő, hogy az 1930- ban 5581 fő népességű községben, ahol a lakosság 11%-a élt ipari keresetből, többnyire kisiparból, nem működött iparos egylet. Nehezíti a kutatást, hogy az egykorú községi jegyzőkönyvek nagy része elpusztult. Eredményes levéltári adatfeltárás még módosíthatja ismereteinket. Az iparos bált leginkább a gazdakörben rendezték, de Fercsi Palkó (Szigeti Pál] kocsmájában is tartottak összejöveteleket. A Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ] apátfalvi csoportja 1932-ben tagságát 35 első világháborús rokkant és 37 hadiözvegy alkotta. A 86 tagot számláló Apátfalvi Polgári Lövész Egyesület a községháza nagytermében tartotta összejövetelelit. Az Országos Egészségvédelmi Szövetség helyi fiókegyesülete 1941-ben alakult meg, 21 taggal. 1949-ben a pártállam elrendelte a társadalmi egyesületek megszüntetését és ingatlanaikat kisajátította. Az 1869-1949 között működő apátfalvi társadalmi egyesületek nagyrészt érdekvédelmi és közművelődési célokat tűztek maguk elé. Jóváhagyott alapszabályaik és jegyzőkönyveik ismerete nélkül tagságuk összetételéről és működésükről a fentieknél többet nem tudunk. Az adatfeltárás és elemzés a történeti kutatás illetékessége és tennivalója. A visszaemlékezések alapján úgy látjuk, hogy a 20. század első felében a Gazdakör töltött be fontos szerepet a község közéletében, művelődésében. Jelentőségét mutatja, hogy saját székháza volt, és - úgy tűnik - integrálni tudta a falu különböző társadalmi rétegeit. 7. Családszervezet, rokonság A helyi társadalom legkisebb egysége a család, de minden apátfalvi ember beletartozik egy nagyobb közösségbe, a rokonságba. A rokonságot a közelmúltig kölcsönösen számon tartották az apátfalviak. Mindenki tudta, kivel van rokonságban, ez kifejezésre jutott pl. a lakodalmi meghívás, halotti torban való részvétel alkalmával, egymás kisegítésekor és a megszólítás formájában. A család Apátfalván is azt a vérségi kapcsolat révén összetartozó kis közösséget jelenti, amelynek a tagjai egy kenyéren élnek. A 19. század második felében a gazdák nős fiai apjuk házánál maradtak, közösen gazdálkodtak. A gazdaságot az öreg gazda irányította. A millenniumi emlékiratban olvasható: „Földtulajdonosok gazdálkodásában legtöbb esetben a családi közös 126
