Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Birtokviszonyok, társadalom az 1930-as években
Juhász Antal A virilista községi képviselők közé a Lukács család három, az Antal, a Farkas Józsa, a Mátó Péró és a Veréb család két-két tagja került, összesen 11 személy. Öt gazdacsalád adta a 20 virilista képviselő 55%-át (!]. Rajtuk kívül a plébános, a jegyző, az állatorvos, az ügyvéd - egykorú szóhasználat szerint a „falusi intelligencia”, vagyis a diplomás értelmiségiek „elitje” - és két kereskedő volt virilista jogon képviselő. Ha a virilista-jegyzék élén szereplő 20 személyt összehasonlítjuk az 1890. évi virilistákkal, azt találjuk, hogy 12-nek a felmenői virilisták voltak 48 évvel korábban. Az 1890-ben legtöbb adót fizető 20 apátfalvi közül Antal Márton, Lukács Mihály, Mátó Péró János, Sóki G. Pál, Szigeti János, Tóth Laci Antal és Veréb Mihály leszármazottai majd öt évtized múlva is módosak voltak. A különbség az, hogy míg 1890-ben mindegyik gazdacsaládból 1-1 személy volt az első húsz virilista között, addig 1938-ban ugyanazon hét család 12 virilista képviselőt adott. Tehát nagyobb vagyon a 30-as években kevesebb család több tagja kezén összpontosult, mint a 19. század végén. A Farkas Józsa család két sarja 1913-ban már virilista képviselő volt, viszont az 1890-es virilista családok közül 1938-ban nem szerepelt a legtöbb adót fizetők között a Bakai, a Csikota, a Kardos, a Langó, a Tóth Bacsó, a Varga Sinka és a Vargay család egyetlen tagja sem. Utaltam rá, hogy ezt okozhatta a gazdabirtokok örökösödés miatti szétaprózódása, de pl. az is, ha a gazdacsaládban nem született fiúgyermek. Végül is a századforduló-századelő éveihez viszonyítva a két kereskedő, az állatorvos, az ügyvéd és a helyi gazdacsaládból származó gyógyszerész volt új virilista a képviselőtestületben. A testület virilistáinak - a mindenkori plébánossal és jegyzővel együtt - háromnegyede (15 személy] hosszú éveken át ült a testületben, s biztosította ezáltal a vagyonosak beleszólását a községi közügyekbe. 1900 és 1940 között a falu társadalmában rangot jelentett és jó jövedelmet hozott tulajdonosának a cséplőgép vásárlása. A század elején ún. húzatós cséplőgépet használtak, melyet ökrökkel vontattak a cséplés helyére. Antal Balázs nagygazda húzatos gépét a román megszállók 1919-ben elvitték. Az 1920-30- as évekből az alábbi gépes gazdákra emlékeznek: Farkas Józsa János virilista gazda, Tóth Bacsó Mihály 30-40 holdas gazda, Veréb Mátyás virilista gazda, Csikota Mátyás 15 holdas gazda, Kerekes Burkus András kisparaszt, Kerekes József, akinek kásahántolója volt, Mátó Zoltán és Mihály, akik maguk voltak cséplőgépük gépészei, Keliger László és Szilvási Csikar István géplakatosok, Varga Sinka András kocsmáros, Szigeti Fercsi Vince és Varga Ciri Gergely. 110
