Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Birtokviszonyok, társadalom az 1930-as években
A falu társadalma 7. kép: Varga Cziri Gergely cséplőgépe és traktora, munkásokkal, 1930-’40 körül. Varga C. Gergely 1930 táján vásárolt tüzesgépet, amely 120 mázsa búza árának megfelelő pénzbe került. Kölcsönt vett fel, de megérte, mert egy év alatt megkereste a cséplőgép árát. Szigeti Vince [1902-1962] 19 holdas apai öröksége és felesége jussa bőven elegendő volt családja fenntartására és gyarapodására, de nem elégedett meg a gazdálkodással: kupeckodott és 1938 márciusában Lichter Hugo gabonakereskedőtől 100 mázsa búza árának megfelelő kölcsönt vett cséplőgarnitúra vásárlására. Jövedelméből még abban az évben kifizette a kölcsönt. A gazdacsaládból származó Szigeti és a kisparaszt fuvarozó Varga Cziri cséplőgép-vásárlása a paraszti vállalkozó készség, a technikai-műszaki innováció alkalmazására való hajlam szép példája. Mind a ketten maguk is gépészkedtek. A legmódosabb parasztcsaládok sarjainak a katolikusok templomi szokásrendjében is szerepük volt. Közülük kerültek ki a fáklyások, más néven gyer- tyások, akik a vasárnapi nagymisén, nagy ünnepeken [karácsony, húsvét] és az éjféli misén a templom szentélyében vastag szentelt gyertyákat tartottak. A szentély két oldalán rendszerint négy-négy fáklyás állt. Ez a jog a család elsőszülött fiúgyermekét illette. Az Antal, Farkas Józsa, Mátó, Csikota, Langó, Sóki, Tóth Bacsó, Veréb család elsőszülöttei örökölték a fáklyatartást. 111
