Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA 98 vége vízszintes síkkal metszett, külső oldalán egy, belül egymással párhuzamosan körbefutó három darab kisméretű bordával tagolt. A rövid szalagfule a peremből indulva, kis ívben haladva, az edény vállára támaszkodik. Az oldalprofil vállbán hangsúlyozott, a fenékrész felé hirtelen szűkülő. Az alj egyenesen levágott, a fenékperem éles. Az edény díszítése a nyakon koncentrikusan körbefutó sekélyen behúzott egyenes vonalköteg. Az edényfal kormos, ami az edény használati jellegére utalhat.543 Itt kell említést tennünk egy, a néprajzi korszak jellemző fazék típusú edényéről, a köcsögről, pontosabban annak anyagbeli hiányáról. Bár funkciójában ez az edény folyadéktároló, formai jegyei alapján fazék. Az edénytípus 17. század végi használatát a vásárhelyi anyag alapján nem sikerült megnyugtató módon igazolni. Ennek egyik oka, hogy az elkülönítése a néprajzi anyag funkcionális megközeli- tésében, a döntően töredékes régészeti együttesekben, szinte lehetetlen. így nem zárható ki, hogy a fazekak vagy éppen a kerek, szélesebb szájú folyadéktárolók között akadt nem egy, melyet eredetileg nem főzésre, hanem folyadék - jellemzően tej - tárolására használtak. A köcsög szavunk - öblös bő szájú edény meghatározásban - az írott forrásokban viszonylag későn bukkan fel.544 Csongrád megyében valamennyi 18. századi árszabásból hiányzik az elnevezés, bár a meglévő tejes fazék, funkciójában és típusát tekintve is minden bizonnyal megfeleltethető e kategóriának.545 Más régiók anyagából több példát is említhetünk az edénytípus kora újkori használatára, bár előfordulásuk ott is kivételes.546 Válón a 4. számú gödör betöltéséből került felszínre egy vörösbama színű, fehér festésű ép köcsög, melynek korát az ásató a 17-18. század fordulójára tette.547 Szintén a Dunántúlon, a Válhoz közeli Székesfehérváron,548 a távolabbi Sümegen és Szigligeten is, 17-18. századi rétegekben fordult elő ez az edénytípus.549 Eszerint megjelenésük éppen korszakunkra eshetett. A használat mögött időrendi és/vagy területi különbségek sejthetők, esetleg az ételkészítési szokások és jellegük eltérése szolgálhat magyarázatul. Mindezek bizonyítására jóval több adat szükséges. A tipológiai sajátosságok ismertetését követően, vegyük számba a fazék típusú edények díszítőtechnikáit. Az előkerült fazekak részeként meghatározott perem-, oldal-, és fenéktöredékek több mint fele díszítetlen. A Bocskai utcai együttesben ez az arány meghaladta a 70%-ot. Mindez nem meglepő, ha a fazekak használatban betöltött szerepét nézzük. A csoporthoz sorolt edények jellegüknél 543 TJM 2002.52.175. 544 TESZ 1970, 602. 545 Csongrád megyében, a tejes kötsög kifejezés, először az 1819. évi árszabásban bukkan fel (CSMLIV.A. 1003.V. l.d. 1819. év). 546 HATHÁZI - KOVÁCS 1996, 48, 25. kép 1; KOZÁK 1966, 84, 2. kép, 86, 4. kép 547 HATHÁZI-KOVÁCS 1996,47-48. 548 Idézi: HATHÁZI - KOVÁCS 1996, 48. 549 KOZÁK 1966.a, 84, 2. kép, 86,4. kép
