Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)

A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása

89 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMÜ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA bölyített (10. tábla 4),432 esetleg egyenesen levágott szélű,433 ritkán az edény belső oldala felé ferdén metszett perem.434 A forma egyik változata a belső oldalon vé­gigfutó enyhe homyolat.435 A csoporton belül egyedi típust képvisel a Bocskai utca vörösbamára égetett, mázatlan fazeka, melynek peremét elvékonyították, külső oldalát visszahajlítva, szélét kampósra formálták.436 Egy másik típusnál, amely a leletegyüttesen belül szintén egyedi előfordulású, a szélesen vízszintesen kihajló peremet lekerekítették (9. tábla 12-13).437 Hasonló peremprofilokat ismerünk az egri vár 17. század végi, 18. század eleji leletanyagából,438 valamint Válról, a 17- 18. század fordulójára keltezett 4. gödör leletei közül.439 Ozorán hódoltság kori leletegyüttesből kerültek elő hasonló peremformájú fazekak,440 míg Székesfehér­várról a 17. század második felére, végére keltezett kerámiák között találunk ana­lógiákat.441 Visegrád-Alsóváron végzett ásatás során a XIV/2. verem, 17. század közepéről származó edényei között,442 illetve a sümegi és szigligeti vár 17. század végi ásatási anyagában fordulnak elő ilyen peremformák.443 A kronológiai párhu­zamok alapján úgy tűnik ez a peremprofil már a 16. század közepétől alkalmazott, de továbbélésének bizonyítéka, hogy a néprajzi kerámiaanyagban is képviselt.444 A peremtípus elsősorban a mázatlan, homokos soványítású, világosbarna színű, ritkábban vöröses árnyalatú, a vászonfazekaknál vastagabb falú edények körében jellemző. Az egyszerű kiképzésű peremek másik nagy csoportját az ívesen felfelé húzott, profiljában nyújtott S betűt formázó, külső oldalukon alig megvastagított típusok jelentik (11. kép, 11. tábla 4, 20. tábla 5) A peremsáv belsejét jellemzően enyhe fedőhorony tagolja. A peremek lehetnek egyenesek, enyhén behúzottak,445 vég­ződésüktől függően lekerekítettek (12. tábla 1 ),446 ritkábban az edénybelső oldala felé ferdén levágottak (9. tábla 9).447 Változataként említhetőek a külső oldalon alig érzékelhető bordával tagolt típusok.448 Ezek kevésbé jellemzik a leletegyüttest. A csoporthoz tartozó peremek elsősorban mázas, vékony falú, engobe-festésű, sár­432 TJM 99.2.9, TJM 99.2.360, TJM 99.2.256, TJM 2002.52.205.3, TJM 99.2.464. 433 TJM 2002.52.155.3, 99.2.145.1, TJM 99.2.177, TJM 2002.52.132.2. 434 TJM 2002.52.25.3, TJM 2002.52.205.2. 435 TJM 99.2.149, TJM 99.2.152. 436 TJM 2002.52.20. 437 TJM 99.2.113. 438 LÁZÁR 1986, 43. 9. kép 1-2, 10. kép 5. 439 HATHÁZI - KOVÁCS 1996, 54. 33. kép 8, 55. 23. kép 2. 440 FELD - GERELYES 1986, 165. 169. 174. 4. kép 6, 8, 9, 3. kép 3, 9. kép 4. 441 SIKLÓSI 1982, 9-10. 442 GERELYES 1987.a, 174. 6. kép 3. 443 KOZÁK 1966.a, 84. 2. kép 6-8, 5. kép 2, 3, 8. 444 KRESZ 1960, 10. és 14. ábra 445 TJM 99.2.1, TJM 99.2.178, TJM 2002.52.59.2, TJM 2002.52.3, TJM 2002.52.4. 446 TJM 2002.52.1717.1, TJM 2002.52.142, TJM 2002.52.264, TJM 99.2.578, TJM 99.2.342, TJM 99.2.634, TJM 99.2.635. 447 TJM 99.2.341, TJM 99.2.215. 448 TJM 2001. 172.1, TJM 2002.52.172.2, TJM 99.2.1, TJM 99.2.7, TJM 99.2.344.

Next

/
Oldalképek
Tartalom