Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA 90 gásfehér anyagú vászonfazekak töredékei. Az esetek többségében megfigyelhető, hogy a perem belső oldala erősebben színezett mázú, míg az edényoldal vékonyabb és világosabb színű mázzal bevont (11. kép).449 Ez a színbeli eltérés különösen a barna mázas fazekaknál jellemző, míg a zöld mázúaknál ugyanerre nem találtam példát. Az ámyalatbeli eltérést az okozhatta, hogy a fedőmáz fölé még egy réteget vittek fel. Mindez az edények könnyebb tisztíthatóságát tette lehetővé.450 Jellemző, hogy a peremek külső oldalán ferde vonalkákból vagy pöttyökből álló díszítés található (12. tábla 1, 20. tábla 6-7),451 és előfordulnak az egyenes festett vonallal díszített darabok is (20. tábla 5).452 A közzétett leletegyüttesek szerint a peremtípus a 15. század második felétől tűnik fel, amit a Vácról,453 a Nyársapátról454 és a Gyója-Jováki partról455 származó leletek bizonyítanak. Ilyen típusú peremformát ismerünk az egri vár 17. század végi, 18. század eleji kerámiaanyagából,456 Nyársapáiról a 16-17. századra keltezett 16. házból,457 valamint a 17. század utolsó harmadára datált anyagból.458 Analógiákat említhetünk még Törökkoppány,459 Szendrő és Ónod 16-17. századi kerámialeletei sorából.460 A tipokronológiai ösz- szehasonlítások szerint a csoportba tartozó peremek a 16. századtól jellemzőek, szélesebb körben a 17. századi anyagokban képviseltek. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a század második felének fehér anyagú, mázas és festett díszü vászonfazekait gyakorlatilag már kivétel nélkül ez az egyszerű, tagolatlan, belső oldalán enyhe homyolatú, S-profilú peremforma jellemzi. Anyagunkban nagy számban képviseltek a bordával és fedőhoronnyal tagolt peremű fazekak, melyeknek, kialakításuktól függően, számos variánsát különíthetjük el. Az első alcsoportban azokat a peremeket tárgyaljuk, melyeknél a külső oldalon egyetlen bordadísz fut. A borda lehet legömbölyített, csupán jelzésszerű, vagy erősen hangsúlyozott, kampós élű. A peremszélek kiképzése, illetve a belső oldali homyolat elhelyezkedése vagy éppen hiánya alapján a forma tovább differenciálható. A peremek állása és végződése alapján elkülöníthetőek a függőleges állású, enyhén behúzott, egyenesen levágott vagy lekerekített szélű, a függőleges állású, ritkábban kifelé hajló, az edénybelső felé ferdén metszett, vagy a kifelé hajló, az edény külső oldala felé ferdén lecsapott, lekerekített típusok. A peremvégző449 TJM 99.2.344, TJM 99.2.634. 450 Hasonló jelenséget figyelt meg Lázár Sarolta az egri vár 17. század második felére, 18. század elejére datált fazekainál (LÁZÁR 1986,43.). 451 TJM 2002.52.1717.1, TJM 2002.52.171.2, TJM 2002.52.124. 452 TJM 2002.52.96, TJM 99.2.634. 453 MIKLÓS 1991, 30-31.45. tábla 4. 454 BENKŐ 1980, 28. tábla 10. 455 HORVÁTH - SIMON 1996, 440. 1. kép 5, 20. kép 9, 37. kép 7, 46. kép 10, 72. kép 11.) 456 FODOR-KOZÁK 1970-71,152. 24. kép, 25. kép; LÁZÁR 1986, 58, 11. kép 1,57, 10. kép 4. 457 BENKŐ 1980, 35. tábla 2-3. 458 BENKŐ 1980, 393. 41. tábla, 3,6,8. 459 KOVÁCS 1991, 180. IX. Pl. 6. 460 TOMKA 2005, 85, 374-387. ábra
