Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
62 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA kistányér tányér/kistál tál nagytál 0 5 10 15 20 ■ Otemplom Bocskai utca 17. ábra \ A tálak és tányérok egymáshoz viszonyított aránya a két leletegyüttesben Formai alapon a tálak két nagy csoportba sorolhatók. A lapos, fordított csonkakúp alakú típusok egyértelmű túlsúlya mellett (1. tábla 19-26) megtalálhatóak mindkét együttesben a talpas tálak különböző típusai.223 A kiegészített edényeken túl további - készítési technikájukban és díszítésükben hasonló - töredékek árulkodnak ez utóbbi tálforma jelenlétéről. Szemben a leletegyüttesek zömét kitevő hódoltság kori magyar fazekastermékekkel, a talpas tálak az oszmán-török hódítókhoz köthető edénymüvesség jellemző asztali edényei.224 Használatuk a 16. századot követően fokozatosan szorult vissza. A magyar fazekaskultúrában nem vált meghatározóvá ez a táltípus. A leletegyüttes talpas táljai - a kiegészített ótemplomi darabok és a Bocskai utcai talptöredék alapján (2. tábla 3-5) - téglavörös színűek, finom szemcséjű homokkal soványítottak, jól kiégetettek. A talpak félgömb alakúak, kiképzésük és magasságuk különböző. Két esetben alacsony gyűrűs, míg a harmadik töredéknél magas, csonkakúp alakú. Eltérő a tálak peremkiképzése: az egyik egyenesen levágott, külső oldalán, a peremszél alatt, enyhe plasztikus bordával tagolt,225 míg a másik egyszerű kiképzésű, enyhén behúzott, szegélye lekerekített.226 Díszítésük is csak mázazottságukban hasonló. A két ótemplomi tál belső oldalán egyszínű zöld mázas, a Bocskai utcából származó darab mázas, de sgraffito-díszes (2. tábla 4).227 223 TJM 99.2.626. és 99.2.628, illetve TJM 2002.52.135. 224 KOVÁCS 1984, 11. tábla 17. és 14; BIKIC 2003, 32, SÍ. 23-25, 137-141, SÍ. 27-29; KOHLPRATH 1987, 142. tipológiai táblák 225 TJM 99.2.626. 226 TJM 99.2.628. 227 TJM 2002.52.135.
