Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A történeti források és a népi edény-nevezéktan szerepe a kora újkori kerámia feldolgozásában - Vászonfazék, festett tányér, kormos kanta
35 „CSEREPEN ISMEREM, MINEMU FAZÉK VOLT...” A TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS A NÉPI EDÉNY-NEVEZÉKTAN SZEREPE A KORA ÚJKORI KERÁMIA FELDOLGOZÁSÁBAN Forma szerint Laposedények Fennálló öblösedények Tálasedény Sütőedény Fazékféle, nyaknélküli öblösedény Korsóféle, öblösedény nyakkal Egyéb Főzőfazekak Tárolóedények Vizesedény Borosedény Pálinkásedény tál tányér tepsi lábas szilke bődön köcsög bögre korsó kanta bokály kancsó kulacs butykoskorsó butella 2. ábra \ Edénytípusok rendszere formai alapon Funkció szerint Főzőedények Sütőedények Tároló- és tálalóedények Konyhaedények és egyéb kerámiatárgyak Tárolóedények Tálaló- és tárolóedények fazék serpenyő, tepsi lábas szilke bődön dohánytartó Folyadéktároló edények Tálasedények gyertyamártók, vajköpülő, sótartó, kanalas, fésűs köcsög, csupor, bögre korsó, kanta kancsó butella, bütykös, kulacs tál tányér 3. ábra \ Edénytipológia funkcionális alapon A néprajzi kerámiatipológia formai alapon lapos-, illetve fennálló öblösedényeket, míg funkcionálisan főző-, sütő-, tároló- és tálalóedényeket különít el (1-3. ábra). LAPOSEDÉNYEK (2. ábra) Közös jellemzőjük, hogy az edény legnagyobb átmérője a szája, magasságuk sosem több mint az átmérő fele. A laposedény annál laposabb, minél kisebb a magasság aránya az átmérőhöz képest (pl. tepsi, lapostányér), illetve annál mélyebb, minél nagyobb ugyanez az arány (pl. mélytál, lábas).
