Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
Történetiség, funkcionalitás, regionalitás - A kora újkori kerámia általános jellemzői
137 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETISÉG, FUNKCIONALITÁS, REGIONALITÁS utcai anyagban található egy kontúr nélküli, szabályos sávokban, sugarasan folyatott, a peremszélen pöttyözéssel festett táltöredék is (5. tábla 2).892 A vásárhelyi anyag önmagában nem teszi lehetővé a készítés helyének meghatározását, de a kis előfordulási arány a termék más régióban történő előállítását valószínűsíti. A díszítőtechnikáknál maradva, a kutatás részben a feketekerámia hazai megjelenéséhez kapcsol még balkáni kulturális hatást. A legkorábbi redukált égeté- sü korsók, az ország déli, illetve alföldi területeiről ismertek. A pénzzel keltezett cserépedények alapján úgy tűnik az első ilyen típusú hazai edények közvetlenül a török hódítást megelőzően, a 16. század első harmadában készülhettek.893 Mindez persze nem zárja ki, hogy a Balkánon már korábban ismert és alkalmazott technológia átvétele közvetve kapcsolatba állt a török terjeszkedéssel.894 Az eredet kérdését illetően megoszlanak a vélemények. Holl Imre szerint, hazánkban a törökkel való együttélés eredménye a feketeedény-égetés, míg Domanovszky György a hódoltság utáni időszakra teszi a magyar feketekerámia előállítását és használatát.895 Fehér Géza ugyan nem foglal egyértelmű állást a török eredet mellett, de ő is az időbeli és a topográfiai egybeesést vallja.896 Sarosácz György a mohácsi feketekerámiát balkáni-délszláv eredetűnek véli, szerinte a Mohács térségében, 1526 előtt készített redukált égetésű korsókat, a török megszállás elől hazánk területére menekülő szerbiai és boszniai lakosság közvetítette.897 Szabadfalvi József álláspontja ezzel szemben, hogy a feketeedények megjelenésében a külső, azaz déli, balkáni hatás legfőbb csak járulékos szerepű lehetett, mindössze egy már meglévő technikai tudás elterjesztését, a használat bővülését, valamint a díszítőeljárások és a formakincs kiteljesedését jelentette. Érvként hozza a késő középkori, Kelet- és Közép-Európa-szerte általánosan elterjedt fekete égetésű edények körét, melyek jelenléte nem szűkíthető a balkáni vagy a magyarországi területekre. A 19. századi motívumkincset elemezve megállapítja továbbá, hogy a helyi magyar kerámiát jellemző díszítőtechnika a csiszolás, míg a balkáni, redukált égetésű anyag inkább díszítetlen, ha pedig díszített, akkor jellemzően karcolt.898 A kora újkori feketeedények mintakincsét vizsgálva a régészeti kutatás kétféle eljárást különít el, melyek mögött kulturális eltéréseket, regionális jelleget feltételez. A karcolt díszítőtechnika esetében balkáni-török hatást emleget, míg a csiszolt díszítményt a korabeli feketére égetett magyar fazekastermékek sajátjaként határozza meg.899 A vásárhelyi leletegyüttes redukált égetésű edényei formailag a népi kerámia azonos dí892 TJM 2002.52.84. 893 PARÁDI 1963, 225; MÉRI 1954. 35. t. 5. 894 SAROSÁCZ 1972, 83; PUSZTAI 1999, 476-477; TOMKA2002, 301; KOVÁCS 1984, 38. 895 DOMANOVSZKY 1968, 52. 896 FEHÉR 1959, 124. 897 SAROSÁCZ 1972, 80-83. 898 SZABADFALVI 1986, 10. 899 BENKŐ 1992, 66. tábla, 9, 11-12. kép; KOVÁCS 2002, 249; SAROSÁCZ 1972, 80; SOPRONI 1981,23.
