Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)

A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása

123 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA A máz színe rendszerint zöld, esetleg sárga. Festéssel kombinálva a sötétzöld máz­díszítés jellemző.795 Egyedi típust képvisel az ótemplomi leletegyüttes világosbarna anyagú, ho­mokkal és kevés apró kaviccsal soványított, vékony falú, belül mázatlan edénye, melynek vállát sávosan körbefutó, téglalap alakú bepecsételésekkel díszítették és a külső edényfalra szabálytalan foltokba sárgásbarna mázat vittek fel.796 Jel­lemzőbbek a kívül mázas anyagban az írókás díszítésű folyadéktároló edények. Mintakincsük a leletegyüttes hasonló díszű tálas anyagával megegyező (18. tábla 4-5, 8).797 Valamennyi írókával díszített folyadéktároló edénytöredék az ótemplo­mi lelőhelyről került elő. A kategória edényeinek anyaga egységes, a leletegyüttes hasonló díszű tálasedényeivel megegyező. Az edényfal vékony, homokkal és gyé­ren apró szemcséjű kvarckaviccsal soványított, jól kiégetett. Színük sárgásfehér, hiányoznak viszont - a tálaknál meglévő - világos vörösre égetett típusok. Az ótemplomi együttesben található egy gömbös formájú, talpkarimás kiképzésű kor­só alsó részének töredéke (18. tábla 8).798 Fenékátmérője 8 cm, a falvastagsága 0,4 cm. Becsülhető magassága 17-18 cm lehetett, űrtartalma 1 liter körüli. Az edény belül mázas, külső oldalán írókázott. A jellemzően oldal- és peremtöredékek mel­lett tartalmaz a leletegyüttes egy írókás díszű fültöredéket is, amely lekerekített téglalap-átmetszetű, felületén színtelen máz alatt, váltakozó színű piros - zöld - barna vízszintes irányú sávokkal díszített.799 A kategória edénytöredékeinek közös jellemzője az azonos díszítőtechnika: színtelen fedőmáz alatt, sárgásfehér alapon megírt barnával kereteit, vörös és zöld motívumok. A kontúrozás esetenként el is maradt.800 A tálakkal és a tányérokkal ellentétben a fennálló falú edények között nem találtam példát a sötét alapon írókázott edényekre. A kevés és jellegtelen tö­redék nem teszi lehetővé a formai jegyek meghatározását. Az előkerült edényré­szek alapján mindössze az valószínűsíthető, hogy főként a kisebb méretű korsókat írókázták. Nemcsak méretük, de díszítésük is sugallja, ezek az edények a terítéskor és a tálaláskor juthattak szerephez. A díszítmény az edények formájához alkalmaz­kodott. Míg a tálaknál az öblöt, a korsóknál jellemzően a fület és az edény felső harmadát írókázták.801 A folyadéktároló edények esetében különösen hangsúlyos rész a has, ahol rendszerint a legnagyobb méretű motívumok díszlettek. Jellem­zőek a perem alatt, illetve az edény alsó harmadán körbefutó sötétbarnával megírt egyenes vonaldíszek, koncentrikus vonalkötegek, melyek mintegy keretbe foglal­ták a fő motívumot. A kompozíció hangsúlyos része a kontúrvonalak által határolt 795 TKM 99.2.455. 796 TJM 99.2.286. 797 TJM 99.2.271, TJM 99.2.259, TJM 99.2.721. 798 TJM 99.2.251. 799 TJM 99.2.415. 800 TJM 99.2.396. 801 TJM 99.2.415, TJM 99.2.251, TJM 99.2.279, TJM 99.2.721.

Next

/
Oldalképek
Tartalom