Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA 124 területen belül található (18. tábla 8).802 Előfordult, hogy a nyak- és a vállrész sekélyen húzott homyolattal határolt, amit a festett minta még inkább kiemelt (18. tábla 4).803 Az írókával díszített korsók és kancsók különböző típusai nem egy korabeli leletegyüttesből ismertek.804 A felhasznált nyersanyag alapján a folyadéktároló edények jelentős része helyben készülhetett. Kronológiájuk - a szakirodalmi analógiákat figyelembe véve - a leletegyüttes egészének időrendi besorolását erősíti. EGYÉB TERMÉKEK Fedők A néprajzi edény-nevezéktanban a fedők - az átmérő és az edény arány ok viszonya által meghatározott formájuk szerint - laposedények. Használatuk egyedi, főként tárolóedények lebontására szolgáltak. A régészeti leírásba, a formai alapú rendszerbe nehezen illeszthetőek. Nemcsak besorolási nehézségük, de egyedi formájuk és funkciójuk is indokolta, hogy külön csoportban értékeljük azokat. Számuk - az összleletanyag mennyiségéhez viszonyítva - minimális (6. ábra). Az Otemplom területén talált leletegyüttesben az arány 1% körüli (7. ábra), míg a Bocskai utcában ugyanez 0,5% (10. ábra). Régészeti szempontból a leletcsoporthoz sorolt töredékek felismerhetősége korlátozott. Főként olyan fedőkkel rendelkezünk, melyek pereme, fogógombos felsőrésze és a fedőpalást felismerhető oldalrésze maradt meg. Mindez nem véletlen, hiszen meghatározásuk leginkább ezen kritériumok alapján lehetséges. Sokkal közelebb a korabeli háztartásokban használt fedők, fazekakhoz viszonyított arányához, az írott forrásadatok alapján sem kerülhetünk. A csongrád megyei végrendeletek, hagyatéki leltárak és limitációk között mindössze egyetlen adatot találtam, ahol a cserépből készült fedőt név szerint, számadattal együtt szerepeltetették, de épp itt nincs adat a fazekak számára vonatkozóan.805 Más hagyatéki összeírások alapján úgy tűnik, a 18. századi háztartásokban általában 15-20 db fazék mellett, mindössze 5-7 fedőt használtak. Természetesen ez az arány a vagyoni állapot függ802 TJM 99.2.251, TJM 99.722, TJM 99.2.396. 803 TJM 99.2.721, TJM 99.2.396, TJM 99.2.279. 804 HATHÁZI - KOVÁCS 1996, 216. kép 6; FEHÉR 1973, 211, IX. tábla 2; KOVÁCS 1959, LXXII1. Tábla; VIDA 1999, 22, 13. kép, 23, 14. kép; SOPRONI 1981, 8. tábla 5; KOVÁCS 1991, III. tála 7-9. 805 Csak érdekességként jegyzem meg, hogy egy 19. század elejéről ránk maradt leltárban - Özvegy Köti Istvánná vagyonának leltára (1802) - I db cserép pohár, 7 darab kantsó, 13 darab tányér, 28 darab tál, 2 darab kulats és 15 darab cserépfedő szerepelt, de egyetlen fazekat sem említ az ösz- szeíró (HML Becsű 164-169.p.), holott ezek korabeli használata kézenfekvő.
