Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben
Magyarországon is jelen volt az uralkodó születésnapjának és évfordulóinak megünneplése. Ezek lebonyolítására felekezeti keretek között, istentiszteletek tartásával került sor. A nemzetiségi vita során főnként a görögkeleti egyházak hívei által lakott területeken az orthodox és neológ híradásokban is a hazafiság bizonytékaiként nyertek értelmet a király évfordulóin tartott zsinagógái imaalkalmak, melyeken gyakran a hatalom helyi keresztény képviselői, a közigazgatás hivatalnokai is részt vettek.27 A judaizált első világháborús propaganda eszköztárában is fellelhetőek voltak a királyért és a győzelemért mondott illusztrált imaszövegek.28 A neológ zsidó katonák számára kiadott Pajzs és Vért címet viselő harctéri imakönyv a királyért mondandó imát szintén tartalmazta.29 Löw Immánuel gondozásában Szegeden Taub B. és Társánál Imádságok zsidók számára címmel 1903-ban megjelent imakönyv a királyért mondandó imaszöveg két magyar nyelvű megfogalmazását is közölte.30 Mindkét imaszöveg a királytól az imádkozó „gyülekezetig” atársadalom kortárs struktúráját jelenítette meg a hatalom képviselőire, a nemzetre, a városra és a közösségre kérve Isten áldását. Mottóul Löw Immánuel a misnai és a szentírási helyet jelölte meg. Mind a „48-as” veterán főrabbi, Löw Lipót imaszövegében, mind pedig fia szerkesztésében közölt imaszövegben a király, a nemzet és a haza összefonódó fogalmak voltak. A Monarchia területén a császárért/királyért mondandó imákat a nemzetközi judaisztikai kutatás is vizsgálta.31 A királyért mondandó ima, a király születésnapjának és évfordulóinak megünneplése, mint minden kortárs jelenség, vallási előképeket igényelt, és a hagyomány láncolatába beilleszthető kellett, hogy legyen a zsidó közösségek számára. Az orthodox zsidóság értelmezési modelljeit a nemzedékek láncolatába rendezte. Az egyes láncszemek autoritásai egymásra épültek és egymásból eredtek. A láncolat kiindulópontja pedig egy theophaneia volt: a Szináji kinyilatkoztatás. Ez a Szóbeli és az írott Tan egyszeri átadása, amit minden nemzedék újra és újra átvesz, folyamatosan kap meg. A neológ rabbinikus körökben dívó - újító közösségi célokat szolgáló - racionális valláskritika mellett a kongresszusi zsidóság is használta hagyomány láncolatának koncepcióját. Ez érhető tetten a király és a hatalom iránti lojalitás neológ és orthodox értelmezéseiben. A zsidóság időfelfogása azonban nem írható le pusztán a lineáris történeti idő képzete mentén, mert a jelen és múlt eseményeinek lényegi azonosságait és párhuzamait keresi.32 A dinasztikus és nemzeti kultuszok adaptációja jól példázza ezt a viszonyulást. Löw Immánuel a korabeli gyakorlatnak megfelelően fontosabb beszédeit 27 Vö. Glässer 2013 28 Lásd MILEV Hu HJA K361; Hu HJA K393; Hu HJA K262; Hu HJA K709 számú tételét. 29 Pajzs és Vért. Imádságok izraelita vallásu katonák számára, III. bővített kiadás, Az Országos Izraelita Iroda költségén kiadja az Országos Rabbiegyesület, Budapest, é.n. [1916] 30 Löw 1903.44-47,47-48. 31 Damohorská 2010 32 Vö.: Gleszer - Zima 2009 Zsidók Szeged társadalmában oöoooooooooooooooooo 97
