Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben
aprónyomtatványok és gyűjteményes kötetek formájában adta közre. Az 1900 és 1922 közötti időszakot felölelő, 1923-ban Schwarz Jenő kiadásában Szegeden megjelent Száz beszédnek a Haza címet viselő tematikus egysége Ferenc József születésnapi (1914, 1916] és gyászbeszédével (1916] kezdődött, s IV. Károly születésnapi (1917], koronázási (1916] és gyászbeszédével (1922] folytatódott. A beszédekben Löw a dualizmus polgári törekvéseit és elköteleződéseit jelenítette meg. A Löw család forradalmi múltját a szegedi főrabbi a kiegyezés tükrében szemlélte. 1914. augusztus 18-án a király születésnapján tartott beszédében Ferenc Józsefre és Deák Ferencre a 21. zsoltár szavait vonatkoztatta. „Uram, a te erőségedben örül a király és a te segítségednek mely nagyon örvendez. Szívének kívánságát megadtad neki és ajkainak kérését nem tagadtad meg tőle. Szívének kívánsága: kibékülés a nemzettel. Két igaz ember találkozott: a koronázatlan uralkodó és a meg nem választott követ. Két igaz ember megértette egymást. Megértette a király Deákot, aki a vesztes fejedelemtől nem kért többet, mint a hatalma teljében tárgyaló uralkodótól. A két igaz ember megértette egymást és »a király és a nemzet őszinte szövetkezése vívta ki az eredményt33.«"34 Löw Immánuel - apjához hasonlóan35 - a kiegyezést a nemzet és a király közötti konfliktus rendezéseként fogadta el. „És folytatja a király-zsoltár: Mert elővetted őt a te javaidnak áldásával, tettél fejére koronát. Pazarfényű ünnepen - negyvenhét esztendeje már! - koronázta meg a nemzet a királyt, aki helyreállító a közügyek törvényes állapotát. Ne feledjük, hogy ennek a pazarfényű ünnepnek első föltétele az volt, hogy a király önmagát legyőzze: hazánk hagyománya, nevelésének iránya, ifjúkori benyomásai mind más irányba terelték, abba az irányba, amely a kiegyezés előtti kort jellemző: »a jogot nem ismerte el a hatalom: az igazságot elnyomta az önkény; az egyezkedés útját elvágta a bizalmatlanság36.«"37 - idézte apja egykori beszédét. Löw Immánuel 1914-es beszédével a neológ első világháborús diskurzushoz illeszkedett, amely szerint a háborúban eggyé forrott nemzet és király, ellentétek szűntek meg.38 „És folytatódik az ige: Életet kért tőled, adtál neki, napoknak hosszúságát mindörökké: - két emberöltőn túl tart immár áldott uralkodása! Csodás aggkor, csodás tartamú és csodás fordulatokban gazdag uralkodás! Emlékezzünk az olasz, a porosz háborúk néphangulatára! A vereség akkor reményünk volt, mint ma a leigázott harmincféle nép reménye a cár veresége, míg ma a győzelem létkérdésünk. Ez az érzés a csodás lelkesedés kútfeje!"39 A király születésnapján 1916-ban mondott homíliáját Löw már az összeforrasztó háborús célok és győzelmek köré építette. Jesája szavait 33 Deák Beszédei VI. 142. (1868. XII. 10.) 34 Löw 1923. 3. 35 Vö. Löw Lipót: 1567, 1667, 1767 és 1867! Tartatott a Koronázás napján, 1867. Újraközli: Hídvégi 1999. 136-144. 36 Löw Lipót Beszédei 238. 37 Löw 1923. 6. 38 Lásd Zima 2013 39 Löw 1923. 4. 98 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
