Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)

A középiskolák alapvető funkciója a vizsgált korban hármas természetű volt. Egyrészt bizonyos társadalmi rangot biztosított, különösen maga az érettségi, mint egyre inkább szükséges (bár nem mindig elégséges) belépőjegy az úriosztályba. Másrészt az 1883-as ún. 'minősítési törvény' szerint elengedhetetlen (bát itt sem mindig elégséges) jogosítványt nyújtott az államhivatal és a közipari szféra (mint a vasút) alsóbb vagy középső grádicsain tisztviselői állások elfoglalásához. Végül az érettségin keresztül, mely az 1900-as évektől kezdve már minden főiskolán kötelező felvételi kritériumot képezett, előkészített felsőbb tanulmányokra. Az érettség órája ennek következtében perdöntő egzisztenciális választási helyzetet képviselt, melyben az érintett diákoknak és családjaiknak döntést kellett hozniuk további pályatervükről, mely döntésről a korabeli iskolai statisztikák többé-kevésbé rendszeresen, néha még meg is nevezve az érett diákokat, beszámoltak. Az ilyen nevesített jövőterveket kötöttük össze a 11. és 12. táblázatban az érettségizőkre vonatkozó prozopográfiai listánkkal, hogy a választásokat összevethessük az itt fókuszban lévő felekezeti változó mellett azzal a tényezővel, ami feltehetően közvetlenül befolyásolhatta a jövőterveket, az iskola által igazolt szellemi készségekkel. A két táblázat ugyanazokat a jelzéseket kétfajta formában közli.

All. táblázatból mindenekelőtt az derül ki, hogy a felekezeti tényező milyen alapvetően, s az iskolai eredmények pedig mennyire csak másodlagosan határozták meg az érintett érettségiző csoportok jövőterveit. A vallássajátos viszonyszámok egyértelműen mutatják a zsidó és nem zsidó diákság viselkedésének különbségeit. A zsidók túlnyomó (közel négy ötödnyi) többsége - bármely iskolai eredményt ért is el - leggyakrabban az orvosi karokra, másodsorban a jogi karokra, harmadsorban a Műegyetemre készült. A keresztényeknél ezek a választások általában nem érték el a többséget, viszont náluk nagy súllyal szerepelt a bölcsészet, a hivatalnoki pályák, a katonatisztség és a katolikusoknál még a papi pálya is. Bár a keresztények választásainak spektruma sokkal szélesebb mint a zsidóké, az utóbbiaknál is feltűnően fontosnak mutatkoztak a kereskedelmi (magánhivatalnoki vagy vállalkozói) szakmák.

Ha közelebbről vizsgáljuk ugyanezt a 11. táblázatot, jól kiolvashatók a másodlagos meghatározó hatásmechanizmusai. A zsidóknál feltűnő, hogy orvosira leginkább a jeles (és az itt nem elkülönített kitűnőrendűek) készültek, míg a kereskedelmi szakmákra főképp a kevésbé jól tanulók optáltak. Ez a katolikusoknál is így volt de a kisebbségi keresztényeknél már nem. A jogászat felé indulóknál nincs egyértelmű kapcsolat az iskolai jegyekkel, de a bölcsészeknél igen. Bölcsésznek minden felekezetnél inkább a legjobb tanulók mentek, míg a teológiát inkább a kevésbé jók választották.

Zsidók Szeged társadalmában

<x>oooooo<xxxxxxxxxxx> 67