Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
Ezeket az összefüggéseket az átlagjegyek prizmájában összesítve találni meg a 12. táblázatban, bár ezeket az eredményeket egyes kategóriák igen kicsiny esetszáma néha megkérdőjelezi. A zsidóknál egyértelmű a medikusok kitűnősége, messze a legjobb átlagjeggyel. De itt a többi nagy értelmiségi szakma választói is majdnem teljesen egységesen igen jó (2 közeli) átlagjegyeket mutattak fel, legjobbakat a bölcsészek és műegyetemisták, kissé kevésbé jót a jogászok. Tőlük nagyságrenddel (majdnem fél teljes jegy erejéig az 1-4 skálán) maradnak el azok, akik nem szándékoztak továbbtanulni, hanem az érettségit követően valami pénzt kereső szakmára szándékoztak adni fejüket. A keresztények jövőterveinél erősen kiugranak a bölcsészek, az összes között messze legjobb kitűnőségi rátával. Utánuk a műegyetemisták következtek és a katolikusok között az orvosjelöltek, míg a többiek az összátlag körüli szórásban helyezkedtek el, de többször igen erős eltérésekkel. A katolikusoknál a leggyengébb tanulók gyógyszerésznek és állatorvosnak, erdésznek és gazdásznak, magán- és közhivatalnoknak, rajz vagy tornatanárnak, kereskedőnek és iparosnak, katonatisztnek valamint papnak készültek. A kisebbségi keresztény egyházak hívei között az átlag alatt teljesítők szintén gyógyszerésznek és állatorvosnak, papnak, katonatisztnek valamint magán- és közhivatalnoknak mentek. Ezeknek a helyi összefüggéseknek ugyan nem szabad általános jelentőséget tulajdonítani (már a felhasznált esetminták szűkössége miatt sem),43 mégis elég jól értelmezhető következtetésekhez vezetnek a szegedi középiskolák zsidó és keresztény diákjai jövőterveinek eltéréseire vonatkozólag és arra nézve, hogy a két vallási aggregátum szakmai értékrendszere mennyire elvált. Ez persze beláthatóan követte a kétfajta érettségiző előtt nyíló korabeli objektív szakmaipiaci érvényesülési lehetőségeket. A zsidók (s főképp a jó iskolai teljesítményt felmutató zsidók) a nagy szabadpályák felé orientálódtak: a jeles rendűek 84 %-a orvos, mérnök vagy ügyvéd akart lenni. A keresztények sokkal megosztottabb életpálya-választásai ezzel szemben leginkább az alkalmazott értelmiségi pályákat vették célba, a legjobbak elsősorban a tanárságot, bár nem ritkán a szintén részben közületi vagy ipari magánalkalmazást nyújtó mérnökséget és az orvosságot is. * * * 222 * 43 Hasonló összefüggéseket megpróbáltam korábban országos prozopográfiai mintákon is azonosítani. L. erre tanulmányomat:" Felekezet, tanulmányi kitűnőség és szakmai stratégia. Az érettségizettek pályaválasztása a dualista kor végén", Festschrift Nagy Zsuzsa, Debrecen, Debrecen University Press, 2000,124-145. Ugyanaz módosításokkal megjelent könyvemben: Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867-1945), Budapest, Replika könyvek, 2000, 193 222. 68 ooocxxx>o<xx>ooooc>oooo Zsidók Szeged társadalmában
