Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
közepén helyet foglalt bima (felolvasóállvány) kapott négyszögletű baldachint, nem annyira gyakorlati okokból, hanem a földi élet minden részletét magában foglaló parancsolatokra emlékeztetve. A védelmi funkcióra még visszatérünk. A szegedi hagyomány elmeséli, miért is került egy, a gyakorlati hasznot nélkülöző kis kupola a templomon belül a frigyszekrény fölé. A templom építésze, Baumhorn Lipót a belső tér kialakításában és főleg díszítésében a tudós Löw Immánuel intencióira támaszkodott. A főrabbi - az anekdota szerint - azt kérte a tervezőtől, hogy a frigyláda megfelelőjét, a frigyszekrényt a kupola alatt helyezze el. A tapasztalt építész igazi zsidó találékonysággal oldotta meg a feladatot. A frigyszekrényt a bima emelvényével együtt a mizrah falhoz helyezte, föléje pedig baldachint emelt, amely a nagy kupola külső formáját idézi fel. így teljesült a főrabbi akarata, a tervező pedig a kupola alatti tér megőrzésével biztosította a hajlék egységes terét, jó akusztikáját és átláthatóságát. Egyébként a már ismertetett, a kultusztemplomokkal megjelent neológ térszervezés jellemzője a bima és a sátras-baldachinos frigyszekrény keleti falhoz történő áthelyezése. A baldachin mint egyfajta kupola a védelem szimbóluma, akár az ősi korok barlanglakása. Menedéket biztosít az alatta elhelyezettnek. A kör alakú baldachin az égi javakkal, a lelki-szellemi adományokkal is kapcsolatos. A tóratekercsek koronás díszítése erre utal. A baldachin királyi, uralkodói hatalmat is szimbolizál, ebben az értelemben a világ középpontja, kisugárzó erő. A földkerekségen sokfelé elterjedt, hogy az emberek, felajánlással, áldozattal, engeszteléssel tartoznak a földön túli, ember feletti hatalomnak, az istenségnek. Az áldozat a legértékesebb, a legszebb, a legkedvesebb kellett legyen. Az ősidők népeinél az elsőszülött, a szent király, az őt helyettesítő ember, vagy a hibátlan állat vére csordult ki az áldozati oltárokon. A Bibliában az első véres áldozat Káiné volt, majd az özönvíz után Noé oltára és áldozata következett. Ezt Ábrahám oltára követte, amelyet az Úrnak épített, amikor az ígéret földjére lépett. A frigyszekrény fölé magasodó baldachin az idők mélyén, barlangok rejtekén történt véres események hagyományaként az áldozat tiszteletére borítja be a szent teret. Az elsőszülött fiú feláldozása általános gyakorlat volt az egész ókori Keleten. Úgy tartották, hogy az elsőszülött gyermek Istené, s vissza kell adni neki azt, ami az övé. Ábrahám és Sára Izsákot hitük folytán kapták: ő az ígéret és hit fia volt. Ábrahám áldozata csak külsőleg lett volna olyan, mint az egész ókori sémi világban: pusztán szokás, világosan érthető és követhető szertartás. Ábrahám áldozata azonban hitbeli cselekedet. Nem érti, miért követeli tőle az Úr ezt Zsidók Szeged társadalmában ooooooooooooooo^oooo 177
