Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
az áldozatot. Ám mégis megteszi, mert az Úr követeli tőle. Ezzel a látszólag érthetetlen cselekményével az új vallásos élmény, a hit megtapasztalója lett.127 Izsák föláldozásának, az akédának a történetével a Mórija hegyen kezdődött meg az emberáldozatok szokásával való szembefordulás. Abban a korban csodálatra méltó, hogy Ábrahám Istene a gyermekáldozás megakadályozására lépett közbe, és nem annak végrehajtása érdekében. Ezért ne riadjunk meg az említettektől. A kapcsolatok bár valósak, nem közvetlenül, hanem áttételesen kötődnek ahhoz a gondolatkörhöz, amelyben a zsinagóga épülete elhelyezkedik. Az Izsák feláldozását tudomásul vevő, de azt el nem fogadó, az emberáldozatot megtiltó Isten tiszteletének helyén vagyunk! A Szentély pusztulása óta a zsidó liturgiában az áldozatokat imák helyettesítik, s ezeket az oltárasztal szerepét átvett, frigyszekrény elé került bimáról mondják, a baldachin voltaképpen e fölé magasul. Az utóbbi évtizedekben az egészen elégő áldozat héberből fordított görög kifejezése amerikai angol közvetítéssel terjedt el nálunk. Az égő áldozat az, „ami felmegy”. Valamennyiünk fölé magasztosul. A szegedi Újzsinagóga megtekintése után az előtérben, a Mártírok Emlékcsarnokában a holokauszt szegedi áldozatainak névsorával találkozhatnak a látogatók. A Soá számai csupán adatok, de minden név egy-egy elpusztított, megismételhetetlen emberi élet jele. A Mártírok Csarnokában az élő testvér számára szóló üzenet sorai szembesítenek a megmagyarázhatatlannak „Látod, hogy tele volt szóval, dallal a lelkünk S még a madár se járt, hol utolsót leheltünk.” Az Újzsinagóga: szó, dallam, eszme és gondolat, a teremtés művének folytatása. Mint alkotás, az embernek adatott tisztesség és lehetőség, egyúttal a szegedi zsidó magyarok névjegye. Mióta vagyunk, s ameddig leszünk, alkotó ember voltunk állít szembe a pusztítással. Löw Immánuel főrabbi 1903-as templomismertetőjére nem nyomatta rá szerzőségét. Neki volt mire szerénynek lennie. Egy sokszorosított anyag - amely az ő nevét nem, de az „összeállítóé" alatt hitelesítőként az 1983-ban fiatalon elhunyt Zucker István rabbi nevét feltüntette128 - ösztönzött arra, hogy a tudós rabbi írását megkeressem, és az általa megálmodott épületen keresztül igyekezzek megismerni a zsidóság filozófiáját, erkölcsi értékeit. Az elkerülhetetlen tévedések az enyéim. Az érdem a várost, a hazát az Örökkévaló dicsősége jegyében gyarapító szegedi zsidó magyaroké. 127 Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza. Budapest, 1998. Európa Kiadó, 160-161. p. 128 Somorjai Ferenc, összeállította: A szegedi zsinagóga. [Szeged, 1982.] Ellenőrizte: Zucker István szegedi rabbi. 178 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
