Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
önmagában és maga körül ahhoz, hogy élni tudjon.94 Amint a zsinagóga otthon nyújtott a zsidóknak az idegen környezetben, a sokszor ellenséges diaszpórában, úgy lel nyugalomra a zsinagóga a botanikus főrabbi által ihletett, s a szegedi Süvegh Mihály által tervezett, Horváth Károly által megvalósított kert közepén.95 A zsidó templomépítésben a XIX. század elején még az empire és klasszicista stílus uralkodott, de ezt követően a legkülönbözőbb stílusirányzatok jelentkeztek az építészetnek ebben a speciális műfajában. Közép-Európában főként a mór stílushoz nyúltak vissza. Ennek fő oka az lehetett, hogy Szefarádot tekintették az európai zsidó élet és tudomány fénykorának. Mór-zsidó stílusban alakították ki a magyarországi zsinagógák egy részét is, élén a budapesti Dohány utcai templommal. Ezek a templomok romantikus jellegűek, bennük sötét és mély színek uralkodnak. A XIX. század végén, a XX. század elején Európa-szerte épültek - ha nem is nagy számban - szecessziós stílusú zsinagógák.96 Ezekben a légiesen könnyed, világos és vidám színek skálája a szecesszió világát tükrözi. Erre a templomtípusra legjellemzőbbek századunk elején Baumhorn Lipót országszerte emelt zsinagógái. Remek alkotásai közül is kiemelkedik a szegedi, melynek belső terében pasztellszínek keveréke nyújtja a magával ragadó látványt: az arany mellett a kék, a világoszöld és a márványrózsaszín.97 Baumhorn Lipót szegedi munkája e tekintetben is visszautal a Szentély utolsó újjáalakítására, amelynek során az alapvető adatok, falak és funkciók nem változtak, de a látvány az alkalmazott anyagok színei révén varázslatossá vált. Nagy Heródes nem változtatott a Szentély méretén vagy alakján, de az épületet szebbé tehette. A falakat fehér márvánnyal burkoltatta, amelyben úgy futott a kő vörös és kék erezete, mint a tenger hullámai.98 A szegedi zsinagóga összhatásában az előbb említett festés, a falak színezése szintén döntő szerepet játszik. A kipávai a fején a csarnokba lépő látogatónak először az épület tágas, világos, könnyed jellege tűnik fel, amely a teremtett világról alkotott zsidó elképzelést sugallja: Minden, ami létezik, jó, mert Isten műve. A zsidó vallás számára magának az életnek, a valóságnak, a világiasságnak az elfogadása hitvallás: azt jelenti, hogy az ember minden dolgában, az élet jóságával és akarásával az Egyetlenegy felé fordul.99 94 Doppelfeld, Basilius, OSB: idézett mű 99-100. p. 95 Bátyai Jenő: Zsinagógák építésze = Délmagyarország, 1986. január 9. 4. p. 96 Wellner István: idézett mű 175. p. 97 Raj Tamás: Színek és növények a zsinagógában = Élet és Tudomány, 1991. 3. sz. 83-84. p. 98 Armstrong, Karen: idézett mű 169. p. 99 Joannes, Fernando: idézett mű 20. p. 170 oo<xx>o<xx>o<xxx>oo<xx>o Zsidók Szeged társadalmában
