Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
a templom párkánya, Salamon istállói) még ma is látható.73 Egy kerítés övezte magát a templomot, amelynek keleti oldalán nyílt az Ékes kapu. Ebből az Asszonyok udvara, majd attól jobb felé, a Templom északi oldala felől az Izraeliták udvara, ezen belül pedig közvetlenül a templomépület mellett és előtt a Papok udvara következett. A legbelső udvarban, a Papok udvarában a szabad ég alatt helyezték el a nagy oltárt, e mögött a templomnak lépcsőkön megközelíthető tornáca emelkedett. A Templom szimbólumvilága alakította ki azt a lelki szférát, amely a létezés forrásaként a mindennapi élet valóságának értelmet adott. Az élet egésze, - beleértve a pusztító erőket is - a devir rejtező szentségéhez vezető ösvény volt.74 A zsidó és keresztény hagyomány ismer szent utakat, melyeken Isten vezeti az embert, s amelyek Istenhez vezetnek. Az úton való haladás révén lép az ember előbbre az életben. Az exodus, az egyiptomi kivonulás Izrael számára a szabadítás, a felleg és tűzoszlop formájában népe körében vonuló Isten közelségének megtapasztalása volt. Hasonló jelentőségű volt Izrael számára a babiloni fogságból hazavezető út. Maga a halákha, amely felfogható a judaizmus jogi oldalának, s amely a zsidóság egyéni, társadalmi, nemzeti és nemzetközi kapcsolatait és minden más szokását, gyakorlatát szabályozza, tulajdonképpen utat jelent. A halákha a járni, menni jelentésű háláh szótőből származik, az iszlám sariah-hoz (jelentése: az itatóhelyhez vezető ösvény) és a kínai taóhoz (út) hasonlóan.75 A hívő zsidó számára szent és örvendetes kötelességnek számított az évenkénti zarándoklat Jeruzsálembe. A zsoltárok gyakran megéneklik ezt: „Ki mehet föl az Úr hegyére? Ki állhat az ő szent helyén? Akinek keze tiszta és ártatlan a szíve." (Zsolt 24,3-4)76 A szétszóratásban élők a Templomhoz való ragaszkodásukat zarándoklatokkal fejezték ki. Alexandriai Philón (kb. i. e. 30 - kb. i. sz. 41.), aki zarándokként látogatott Jeruzsálembe, tisztában volt a jelképek értelmével. Platonista lévén arra is rámutatott, hogy a hékál berendezése képviseli az égi archetípusokat, és a tapasztaláson túli ideákat felfoghatóvá és láthatóvá teszi. A Templom-hegy rendje és tervrajza az Istenhez vezető út térképe volt. Az emberek a mindennapok világiságából a káosz, az őseredeti tenger és a pogányok peremvidékére 73 Haag, Herbert: idézett mű 837. p. 74 Armstrong, Karen: idézett mű 172. p. 75 Klein Rudolf: A zsinagógaépítészet, mint a modernizmus előfutára - Az osztrák-magyar keleties stílusú zsinagógák építészettörténeti szerepe = Múlt és Jövő, 2002. 2-3. szám, 196. p. 76 Doppelfeld, Basilius, OSB: idézett mű 52. p. 164 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
