Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
léphetett, onnan pedig Isten teremtett világába, egy újfajta tapasztalás révén. A világ maga is Istenhez vezető út: az ember az istenség felé közelítve halad végig élete pályáján, mint ahogy a főpap sétál át a hékálon az egésznek értelmet adó végső valóság felé. Ezt a valóságot természetesen a devir jelképezte, melyet a hékáltól, a látható világtól újabb függöny választott el. A devir üresen állt, mert érzékeinken és fogalmainkon túli létezőt őrzött: Semmit sem tartottak benne, írta Josephus Flavius, megközelíthetetlen, érinthetetlen, mindnyájunk számára láthatatlan volt.77 A Második Szentély kora mintegy félezer évet tett ki, 70-ig tartott. A római függés ellen 67-től 70-ig vívott szabadságharc következménye a Templom lerombolása és a nagy diaszpóra (szétszóratás] lett. Alighogy használatba vették a Második Templomot övező tereket, mindez áldozatul esett a Jeruzsálemet elfoglaló római légióknak, és romhalmazzá vált.78 A szétszóratás A 64-től 70-ig tartó zsidó háború idején a Jeruzsálemet ostromló római hadvezér, Vespasianus engedélyt adott Johanán ben Zakkájnak, hogy akadémiát tartson fent Javne városkában (Jaminia, ma: Yavne, Jibna - Tel Avivtól délre, Rechovóttól keletre található]. Ettől kezdve a tanház lett Izrael életének, fennmaradásának záloga. Javnéban alakult ki a tannaiták (tanítók, tudósok] iskoláj a, törvénymagyarázatukat Misnának nevezték. A szó jelentése: tanulás vagy szájhagyományon alapuló törvény, ellentétben a Mikrával, aminek a jelentése olvasás, és a Szentírás szövegének recitálására vonatkozik.79 A Misna lett jelképesen az új Jeruzsálem, amelyben a zsidók megtapasztalhatták az isteni jelenvalóságot, bárhová vetette is őket sorsuk.80 A Második Templom lerombolása utáni évtizedeket ezért a zsidók a Misna korának nevezik. A tannaiták munkáját rabbi Jehuda Hanászi irányításával fejezték be, 200 körül írásba foglalván a Misnát. A későbbiekben az iskolákban a Tórát is, a Misnát is magyarázták az ekkor amóráknak (beszélőknek, magyarázóknak] nevezett tanítók, s az ezenközben született magyarázatokat Gemára néven foglalták írásba. A Misna és a Gemára összefoglaló neve a Talmud. 77 Armstrong, Karen: idézett mű 171-172. p. 78 Haag, Herbert: idézett mű 837. p 79 Potok, Chaim: Az ígéret, Budapest, 2001, Ulpius-ház Könyvkiadó, 321-322. p. 80 Armstrong, Karen: idézett mű 199. p. Zsidók Szeged társadalmában oooooo<xxx>o<xx><x>oo<x> 165
