Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben
nemzeti elköteleződésének és nagyvonalúságának jelképe. Atyjára utalva írta: „Sámuel prófétával ragyogó történeti párhuzamban mutatta be e szószék beszédes ajka a nagy honfiút69. Hazafias érzület és nem szűk felekezeti felfogás vezérelte a gyászoló zsidóságot. Széchenyi nem tartozott az ő egyenjogúsításának előharcosai közé. Azt hitte, hogy a hűség a fajtához az első, míg a szabadelvűség a nemzetiség rovására történik s a kedvezés csorba a nemzetre nézve70."71 Löw beszédeiben Széchenyi és Kossuth két eltérő korszak jelölője. „Testvéri lánccá a magyar társadalom még ma sem alakult, de azért Széchenyi mégis berekesztette, mégis bezárta a középkort, Kossuth mégis megnyitotta az újkor kapuit.”72 A hetiszakasz szentírási igéit (5Móz 28,26] Kossuth szegedi piactéri szobrának avatásakor életére vonatkoztatta. „Éjjel-nappal el nem alszik, el nem alszik a fény, amelyet Kossuth emlékére gyújtunk. Lángözönben úszik szobra odakünn a város piacán.’’73 Beszédeiben a szentírási párhuzamok mellett Löw közelmúltjának magyar történelme, a család nemzedéki emlékezet elevenedik meg. Az emlékező beszédek alanyai kortársak, személyesen ismert alakjai a magyar történelemnek. Mózes alakjához hasonlatosként méltatta az e világból távozó Apponyit, „aki gyűlölte a szélsőségeket", „úgy a csendes, mint a lármás zsidófalásnak ellensége" volt, s „a királyság trónálló híve”.74 Az elvárás soraival kormányzói jubileumán köszöntötte Horthy Miklóst is, beszéde végén 1920-as meghurcoltatására utalva.75 Az ország sorsa A Nagy Háborúban a modern nemzeteszmékkel való azonosulás gyakran a zsidó univerzalizmussal került ellentmondásba.76 A különböző nemzeteszmékhez csatlakozó izraelita felekezetűek egyrészt az adott nemzet háborús céljaival és propagandájával azonosultak, másfelől a zsidóság múltjában és a judaizmusban próbálták megkeresni az új helyzet előképeit. Az első világháború emlékezetét és hőskultuszát tekintve, az izraelita felekezet intézményi szinten is részt vett a szimbolikus politikában. A szimbolikus politika a két világháború között ismét a hatalmi politikával szembeni alternatív realitás volt. Ahogyan a magyar szimbolikus politika gyökerei az 1848-as forradalomig nyúlt vissza, úgy az első világháborús emlékművek előzményének is az 1848- 49-es forradalom hőseinek emlékművei tekinthetőek. A két világháború között 69 Löw Lipót: Zsinagógái beszédek 147. 70 Széchenyi II., 388. 71 Löw 1923. 49. 72 Löw 1923. 78. 73 Löw 1923. 80. 74 Löw 1939.441,444. 75 Löw 1939. 439-440. A Löw-perről lásd: Hídvégi 1996; Péter 2004 76 Penslar2013 104 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
