Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben
Magyarországot áthatotta a területi veszteségek problémája. A háborút lezáró békediktátum szimbolikus elutasítása az első világháborús hőskultuszt is meghatározta. A keresztény szenvedéstörténet és feltámadás nemzetre vetítése központi motívuma volt a politikai propagandának. A háborús hősök ennek a szenvedéstörténetnek voltak mártírjai, az emlékező kortársak és az utódok pedig a régi állapotokat visszaállító harc beteljesítői. A háborús emléktáblák és emlékművek jelképiségét ez a gondolatkör hatotta át.77 Az emlékjelek állítása egyfelől alulról szerveződő társadalmi igény volt, másfelől állami törekvésekbe illeszkedett. A háború utáni Magyarország zsinagógáiban emléktáblákon örökítették meg a háborúban elesett hitközségi tagok névsorát. Ez a tendencia egyaránt tetten érhető volt az orthodox és neológ irányzatú közösségekben. Az izraelita emléktáblák a közösség anyagi helyzetének függvényeként, gyakran az elsők voltak a helyi emléktábla-állíttatások között. Szegeden például a vallási közösségek közül elsőként az izraelita emléktáblák készültek el 1924-ben.78 A régi zsinagóga falán helyezték el. Löw Immanuel avatóbeszédében az emléktáblákat Mózes Törvénytábláihoz hasonlította. Amíg a frigyláda kőtábláin a Tíz Ige (Tízparancsolat) állt, addig a zsinagógái emléktáblán a halott magyar zsidó hősök nevei olvashatóak. Az emlékjel szónoki értelmezése az Örökkévalóval kötött szövetség mintájára a nemzettel való összeforrást hangsúlyozta. A beszédben megjelenő szentély egyszerre utalt a zsinagógára, és a jeruzsálemi Szentélyre.79 Löw párhuzamba állította a „Szentföld hegységeinek cédrusait" és a „magyar róna jegenyéit" egymással, utalva a Szentföld hitéhez és a magyar hazához való hűségre. Mindez a neológ önkép keretében értelmezhető: századfordulós önmeghatározásukat megtartva magukat magyarnak, felekezetiségüket izraelitának tekintették. Az emléktáblák célja az volt, hogy demonstrálják a közösségek magyarsághoz tartozását, apologetikus üzenetet hordozzanak az első világháborús összeomláskor felerősödött vádakra. Emléket állítottak az izraelita hősök bátorságának, áldozatkészségének, az első világháborúban való helytállásuknak, ugyanakkor mélyebb közösségi jelentésrétegeknek is tárgyi kifejeződést adtak. Löw első világháborús beszédeinek, amelyek gyűjteményes kötetét fiának, Löw Lipót főhadnagynak ajánlotta, valamint a két világháború közötti hőskultuszhoz kapcsolódó homíliáinakelemzése meghaladja a tanulmány keretét. Ezeknek a beszédeknek középpontjában a hazához való hűség, a hazáért hozott áldozat és önfeláldozás állt. Értelmezésükhöz viszont elengedhetetlen a revíziós szimbolika neológ adaptációjának ismerete. A neológ és orthodox intézményi álláspont, valamint a cionista mozgalmi propaganda azonosult Magyarország területi veszteségeit törvényes és diplomáciai keretek között revideáló 77 Lásd Nagyillés 2014a 78 Nagyillés 2014b 79 Löw 1928.323-325. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 105
