Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)
KÉSES MESTERSÉG
M 20. század elején Szeged lakosságának harmada élt ipari MM keresetből. E réteg közel fele kisiparos volt, s mellettük fm számos, engedéllyel nem rendelkező kontár működött %M I a várost övező tanyákon is. A paraszti igényeket kiszolgáló iparosok egy része sokáig állta a versenyt a fejlődő gyáripar termékeivel, míg a század közepére több mesterség - így a legrégibb takács, tímár, fazekas, szappanfőző - feledésbe merült. A céhes kézműves hagyományokat őrző, tradicionális kisiparok közül néhány a város jelképévé vált, s egészen a 20. század végéig öregbítette Szeged hírnevét. A művészi szépségű termékeikről híressé vált mesterségek megőrzésére napjainkban alapítványok és civil egyesületek tesznek erőfeszítéseket. 38 KÉSES MESTERSÉG A szegedi késes ipar már a 18. században virágzott, egyike a leghíresebb helyi mesterségeknek. A szegedi bicska a 19. század végén országos hírnévnek örvendett, amelyet elsősorban a halbicska, vagy tiszabicska nevű, különleges formájú bicskának köszönhetett. Helyi anekdota szerint az első halformájú, gyöngyház nyéllel ellátott bicskát Sziráky József késes mester készítette, Tisza Lajos megrendelésére. A remekbe készült bicskafajtáról, amellyel az 1890-es bécsi, az 1897-es brüsszeli majd az 1900-ban rendezett párizsi világkiállításon is sikert aratott, elismerően írt Mikszáth Kálmán is. Halbicska, vagy tiszabicska A mellező fúró használatata. Zsoldos Géza köszörűvel A szegedi késes mesterek többféle bicskát is készítettek. A Náder család nevét őrzi a náderbicska, amely hosszú, keskeny pengéjű volt, nyelét három, szarkalábbal díszített bakni, fémből készült erősítés díszítette. A kubikosbicska nagy méretű, erős rugóval ellátott bicska, amit a kubikosok vásároltak leginkább. A hegyénél kissé görbülő kisbicskát, hasítábicskát a 19. században a halhasításhoz, a 20. században paprikaha-