Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

KÉSES MESTERSÉG

N sításhoz használták. A legdíszesebb kivitelű jegybicskát a vőlegény ajándékozta a menyasszonynak az eljegyzés, kézfogó alkalmával. A késesmesterek kétpengéjű zsebkéseket is készítettek. A becsukható élű bicskák mellett különféle konyhai és kisipari, hentesek és mészárosok által használt késfajták is szerepeltek a termékeik között, így a disznóöléskor is használt szúrókés vagy a csontolókés, a rövid nyelű fejtőkés, kaparókés. A tímárok, bognárok, szíjgyártók, csizmadiák, papucsosok, szűcsök, szabómesterek által használt vágószerszámok is a késes műhelyekben készültek. A szemzőkés kerti használatra, a metszőkés szőlőmunkához készült. Az ollók, borotvák készítése szintén a késesek dolga volt. Hagyományos bicskafajták: fejesgörbebicska, egyenes bicska, náderbicska. Hentesbárd, konyha- és kenyérvágókések A bicska fő részei a nyél és a vas, azaz a penge. A nyél anyaga szerint megkülönböztethető a gyöngyházbicska, fanyelű és csillagos nyelő bicska. A nyél belső, vasból vagy rézből való belső lemezeinek neve platina. A nyél két végén a pengét a nyélhez pecsétvas szorítja, ezt a fényesre dörgölt pakni, bakni borítja. A nyélben acélrugó van a platinák közé szorítva, ezen fordul a penge. A pengének éle, vagy foka és tompa széle, háta van. Az oldalán található, félhold alakú bemetszés, a körömnyitó a bicska kinyitását könnyíti meg. A mester névjegye sokszor a penge nyélhez illeszkedő, négyszögletes részén, a tálungon szerepelt. A késes mesterek portékájukat vásárokon és a hetipiacon értékesítették. A 20. század közepén a Zsoldos család jó nevű késes dinasztiának számított. Zsoldos János termékeivel az 1933-as ipari kiállításon aranyérmet nyert. Fia, Zsoldos Géza 1949-ig működött Szegeden, élete nagyobb részét már Budapesten töltötte. Viszszavonulása után műhelyének felszerelését a múzeumnak ajánlotta fel.