Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

A PARASZTI GAZDÁLKODÁS - Szőlőművelés

Szinte minden évben másik csőszt fogadtak, mert köztudott volt, hogy „az élelmes csősznek volt a határban legkorábban újbora." A csőszök kereplőkkel, mozsárágyúval védekeztek a madarak kártételei ellen. Vihar előtt félreverték a csőszház mellett állított harangot. Hitük szerint a harangszó elűzte a viharfelhőket és megóvta a határt a jégveréstől. A szőlő legnehezebb munkája a nyitás volt. Az ősszel, homokkal betakart tőkék mellől elhúzták a földet. Ezt nyitókapával végezték. Ezután következett a metszés. A metszőolló - kecskeméti olló - megjelenése előtt, a 19. század végéig ezt a munkát kacorral végezték. A levágott venyigét minden második sorba a hártyára rakták, markonként. A metszés végeztével összeszedték és kévébe kötötték. Télen ezzel fűtöttek. A kötözést asszonyok végezték. Sokáig kákával kötöztek. A rafia a 19. század végén került az országba. Elsőként az úri szőlőkben használták kötözésre. Kötözés után tetejeztek, a hajtásokat egyforma magasságra vágták kaszakéssel. Állani való szőlő a hártyán Szüret A szőlő szállítása A szőlőnek szánt területet kb. 60-80 cm mélyen megfordították. A fordítást szegényebb emberek átajjába fogták fel. Többnyire télen fordítottak. A szőlőt áprilisban ültették. Az ültetéshez mérőláncot használtak. Többféle módon ültettek. Néhol kiásták a gödröt és betaposták a veszőt, majd meglocsolták. Ültették fúróval is. A fúró fából vagy vasból készült. Miután a lyukat kialakították, belehelyezték a vesszőt, majd mellészúrtak, lábbal mellé léptek, hogy a vessző megszoruljon. Sokan körmösfúrót használtak . Ez vasból készült. Két ágra végződött, mely közé az alsó szemet helyezték. Együtt, egy mozdulattal nyomták a földbe a fúrót és a vesszőt. Ültetés után a vesszőket homokkal körbe húzták, fölcsirkézték. A homok védte a vesszőt a kiszáradástól, a rügyeket pedig a kendermagbogár rágásától. Az egy-két éves ültetvényt budárriák nevezték. A szőlőt legtöbb helyen a család művelte. Akinek nagyobb területe volt, napszámost fogadott. Különösen nyitásra és metszésre fogadtak segítséget. Az úri birtokosok kapást tartottak. A kapás egy évre megállapított bérért dolgozott. Minden munkát ő végzett, családjával a kapásházban lakott. Egyéb természetbeni juttatásokban is részesült: kapott pár száz szögöl termőföldet, néhány mázsa gabonát, kukoricát, burgonyát. Tarthatott aprójószágot, néhány sertést. A szőlőben ő végezte a nyitást, metszést, kötözést, kapálást, permetezést. A hordók, prések, permetezőgépek, a pince tisztántartásáról, a szüretelés előkészítéséről is ő gondoskodott.