Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

A PARASZTI GAZDÁLKODÁS - Földművelés

' Tore Hais Plait, A homokdomb elegyengetésének legegyszerűbb módja az volt, amikor ásóval megbontották vagy ekével fölszántották a bucka oldalát, és a szelekre bízták a homok elhordását. Gyakoribb volt, és egyben a szegényebb, kocsival-lóval nem rendelkező kisbérlők vállalkozása is, amikor palincsdeszkákat fektettek a földre és talicskával hordták el a földet. Ahol deszka sem volt, ott tarackot, szárízéket, szalmát szórtak a homokra, hogy ne süllyedjen el a talicska kereke. A homok kubikolására kovácsok, ügyes parasztemberek különböző eszközöket gyártottak, alakítottak ki, mint pl. a bakity és a högyhúzó. Legtöbb helyen a lőcsös kocsit alakították át bakittyá. Levették a kocsi első és hátsó saroglyáit, majd a négy lőcsöt lehúzták a tengelyvégről és a két oldallal együtt leemelték a kocsiról. A bakity oldaldeszkáit az első és a hátsó vánkusokhoz erősített pörgettyűk tartották. Elöl és hátul végdeszkát - súberdeszkát - tettek. Az átalakítást otthon elvégezték bognármester igénybevétele nélkül. Az így átalakított lőcsös kocsi sokkal könnyebbé vált, akár egy ló is elhúzta. Az elszállított homok lerakása egyszerű volt. Az dicséré ny deszkákat megforgatva a homok a bakity alá hullott. A bakity másik formája az előbbiekhez hasonlóan átalakított kocsi hátsó tengelyére erősített, hátrabillenthető láda. Ezt az átalakítást bognárok végezték. A homokkal megrakott láda hátsó részén lévő súbler fölhúzása után a ládát hátrabillentve öntötték le a homokot. A bakittyal történő kubikolás esetén először a domb közepét kezdPalugyay Ignácz és Lukács Ignácz 1 853. évi várostérképe