Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

A PARASZTI GAZDÁLKODÁS - Földművelés

ban tenyésztettek. Pulykát elsősorban eladásra neveltek. A hízott jószágokat karácsony környékén a kereskedők helyben vásárolták fel, és Angliába szállították. A tanyai gazdaságokban az állatok az úgynevezett kilső kerítésben kaptak helyet. Az egyre intenzívebbé és jövedelmezőbbé váló szántóföldi gazdálkodás mellett a jószágtartás fokozatosan háttérbe szorult, legtöbb helyen az önellátás szintjére süllyedt. FÖLDMŰVELÉS A szegedi határ talajviszonyai rendkívül változatosak. A Tisza mente az ármentesítés után kiváló feltételeket nyújtott a növénytermesztéshez. A feketeföldek és szikes tavak után a város határát - csaknem 120 ezer kat. holdat - homoktalaj fedi. A 19. század második felében a város lakosságának létszáma több, mint kétszeresére emelkedett. Az értékesítési lehetőségek bővülésével párhuzamosan nőtt a szántóföldi termelés jelentősége. A vasúton, vízi úton nagy mennyiségű dohányt, gabonát szállítót- 23 tak külföldre. A gazdák a környező városok piacaira lőcsöskocsikon hordták áruikat. Egyre nagyobb területek kerültek művelés alá. A homok meghódítása a kezdetleges eszközöknek köszönhetően emberfeletti munkát igényelt, és igen lassan haladt. A minél nagyobb termőterület kialakítása érdekében a homokbuckákat elegyengették. Szántás négy ökörrel