Giorgio Vasari 1511-1574 (Szeged, 2011)
Szabó Tamás: Rejtőző angyal az Enyedi-Zsótér család birtokában és a szegedi múzeum gyűjteményében
Az Enyedi—Zsótér család Eisenstädter Lukácsot jelentős vagyon társbirtokosává tette az 1869. június 6-án Zsótér Ilonával, a régi szegedi, görög-török származású vagyonos hajósgazda és gabonakereskedő Zsótér család egyik leányával kötött házassága. Lukács apja, Eisenstädter István Szabadka „legtekintélyesebb manufakturistája volt.” (Bácsmegyei Napló 1924,9) Az Eisenstädterek a délvidékről jőve telepedtek le Szegeden az 1840-es években. Leszármazottaik, Sándor, Eajos, Ignác, Nándor, István és Köbért főként helyi kereskedők, később nagykereskedők voltak. A család a 19. század első évtizedeitől főként textilt, különböző szövet- és kézműárut forgalmazott. Később férfi-, női és gyermekruha üzleteik és azok fióktelepei szinte az egész monarchiát behálózták; így Bécsben, Temesvárott, Nagybecskereken, Hódmezővásárhelyen és Makón éppúgy megjelentek, mint Gyula- fehérvárott vagy Karánsebesen. Az Eisenstädter cég volt a Feldmayer-féle nagy bécsi textilgyár egyik fontos magyar- országi elosztóhelye (Blazovich 2007, 173—174). A családból 1865 őszén Eisenstädter Eajos vásárolta meg a Kárász utcán az 5-ös szám alatt álló Szekeres, másképpen „Székes-féle régi házat”. Az alacsony épület helyére Hoffer Károly terve szerint 1866-ban új romantikus-neorene- szánsz stílusú emeletes házat építtetett föl, melynek erkélye öntöttvas mestermunka, kapualja klasszicista jellegű, udvarát körbefutó, rácsos függőfolyosó övezi. A ház, melyEisenstädter co-owner of a considerable fortune. Lukács’s father, István Eisenstädter was “the most prestigious manufacturer in Szabadka.” (Bácsmegyei Napló 1924,9). The Eisenstädters came from the southern provinces and settled in Szeged in the 1840s. The descendants including Eajos, Ignác, Nándor, István and Köbért, were mostly local traders and later wholesalers. From the early 19th century on the family mostly dealt in fabric and clothing. Later their gentlemen’s, ladies’ and children’s clothes shops appeared almost everywhere in the Austro-Hungarian Monarchy; the shops could be found as easily in Vienna, Temesvár, Nagybecskerek and Hódmezővásárhely, as in Gyulafehérvár or Karánsebes. The Eisenstädter company was an important Hungarian distributor for the Feldmayer textile factory in Vienna (Blazovich 2007,173—174). Eajos Eisenstädter, a family member, bought the Szekeres, or “old Székes House” at no. 5, Kárász Street in the autumn of 1865. In 1866 he had a two-storey Romantic-Neo- Renaissance house built to replace the low building, following the designs of Károly Hoffer. Its balcony was a cast iron work of art, the entrance decorated in a Neoclassical style, the courtyard surrounded by an open corridor with cast iron railings. As early as 1867 apartments and shops were offered for let in the building. In 1879 the owner was the widow of Lajos Eisenstädter, and at a later date it was owned by her heirs (T. Knotik 2000, 422-423). From the summer of 1874 the family owned another house at no. 19 Oskola Street, which was also owned by the Az Eisenstädter család lakó- és üzletháza napjainkban, Kárász utca 5. 1866-ban Hoffer Károly tervezte romantikus stílusban. Öntöttvas erkélyrácsa, kapualja és udvara neoreneszánszjellegű. Földszintjén ma üzletház és könyvesbolt működik. Contemporary image of the residence and business address of the Eisenstädter family, 5 Kárász Street Designed in 1866 by Károly Hoffer in the Komantic style. The iron balcony rails, the gateway, and the yard have a Neo-Renaissance character. A shopping centre and bookshop now occupy the ground floor. GIORGIO VASARI 1511-1574 95
