Giorgio Vasari 1511-1574 (Szeged, 2011)
Radványi Orsolya: Angyal szállt el felette - Egy elfeledett firenzei remekmű újrafelfedezése
való tulajdonításáért, de a szegedi múzeum leltárkönyvébe már ezzel a bejegyzéssel került 1925-ben Móra Ferenc kézírásával. További érdekesség, hogy a fatábla hátoldalára — valószínűleg még valamikor a 19. században — Raffaello nevét pingálta rá egykori tulajdonosa. * Giorgio Vasari (1511-1574) a Firenze közelében fekvő Arez- zóból származik. Sokoldalú tehetségét bizonyítja, hogy festőként, építészként és biográ- fusként egyaránt jelentős életművet hagyott hátra. Fiatalon csatlako- zott a firenzei késő reneszánsz művészek köréhez, Andrea del Sarto, Rosso Fiorentino és Jacopo Pontormo mellett dolgozott, és barátságot kötött Michelangelóval is. Élete során bejárta Itáliát, dolgozott a pápáknak Rómában, udvari művészként szolgálta a Medicieket Firenzében, de számos megbízást kapott szülővárosától Nápolyig mindenfelé. I. Cosimo de’ Medici megbízására kibővítette és díszítette a Palazzo Vecchiót, a városháza mellett nagyszabású épületet tervezett a városi tisztségviselők számára (Uffizi), a leghíresebb festők, szobrászok és építészek életének közreadásával pedig megteremtette a művészéletrajz műfaját. Festészeti stílusára nagy hatást gyakoroltak kortársai, elsősorban Michelangelo és az előző generáció nagy mestere, Raffaello. Az érett reneszánsz művészeti kánonját felváltó manierizmus képviselőjeként már nem a természethűség és eszményítés egyensúlyára törekedett, mint közvetlen elődei, hanem egy elvont, az antik és a reneszánsz művészeti előképekből megalkotott, mesterkélt szépségideál, a bella mariiéra kifejezése volt a célja. Vasadtól származó, saját kezű alkotást máig egyetlent ismerünk Magyarországon, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében (A kánai menyegző, 1566). A fára festett, kisméretű kompozíción, amely a Régi Képtár állandó kiállításán 1999 óta újra megcsodálható, Krisztus első csodatétele, a víz borrá változtatásának misztériuma látható. A János evangéliumában [Ján 2,1—12] leírt eseménnyel lépett Krisztus a nyilvánosság elé a galileai Kánában, amikor Jézus imájára a kézmosásra szolgáló edényekben tárolt víz a legfinomabb borrá változott. mentioned byjózsef Diner-Dénes in art journal Művészet, in an article describing Lukács Enyedi’s Collection (Diner- Dénes 1903,50-56). Later on, apart from Cristofano Allori’s name, his father, Alessandro Allori (Bronzino, 1535—1607) was also mentioned in connection with the work. His style was very much closer to that of Vasari (as he was a student of Agnolo Bronzino, Vasari’s contemporary and court painter of Florence) than that of his son, being characterised by a naturalism foreshadowing Baroque. It is not known who is responsible for attributing the tondo to Alessandro Allori, but it was registered as such personally by Ferenc Móra in the inventory of the Museum of Szeged in 1925. Another interesting fact is that on the back of the wooden panel a previous owner, probably sometime in the nineteenth century, had painted the name of Raphael. * Giorgio Vasari (1511—1574) came from Arezzo near Florence. His multi-faceted talent is manifested in the remarkable achievements he left behind as a painter, architect, and biographer. As a young man, he joined the circle of late-Renaissance artists in Florence. He worked together with Andrea del Sarto, Rosso Fiorentino, and Jacopo Pontormo, and was a friend of Michelangelo’s. During his life he travelled in Italy; he worked for popes in Rome, served the Medicis in Florence and received a number of commissions from many towns and cities, from his native town to Naples. At the request of Cosimo de’ Medici I he extended and decorated the Palazzo Vecchio, he designed a large-scale building for municipal officials (Uffizi) next to the City Hall, and by publishing the lives of the most famous painters, sculptors and architects he created the genre of the artist biography. His pictorial style was largely influenced by his contemporaries, Michelangelo in the first place, and the great master of the previous generation, Raphael. As a representative of Mannerism, replacing the regime of High Renaissance, he was no longer committed to a balance between naturalism and idealism, as his immediate predecessors, but to an abstract and artificial ideal of beauty, created based on Angyali üdvözlet, 1570-1571 Olaj, nyárfa, 0 157 cm, aranyozott 19. szágadi díszkeretben, 177x178 cm Özy. Enyedi Lukácsné Zsótér Ilona hagyatékából, 1922 'Restaurálások: 1925, 2008 © Móra Ferenc Múzeum, Itsz- 50.47.1 Annunciation, 1570-1571 Oil on panel, 0 157 cm, in a gjlded ornamentedframefrom the Vf century, 177x 178 cm Bequest of Mrs Lukács Enyedi Ilona Zsótér, 1922 Restorations: 1925, 2008 © Móra Ferenc Museum, inv. no. 50.47.1 38 GIORGIO VASARI 1511-1574
