Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
A Makót elkerülő úthoz kapcsolódó régészeti ásatások környezettörténeti feldolgozásának eredményei
6 Környezettörténeti feldolgozás A Makót elkerülő úthoz kapcsolódó régészeti ásatások környezettörténeti feldolgozásának eredményei A megelőző régészeti ásatások során zavartalan fúrásokból, régészeti objektumokból emeletünk ki mintákat a mikromorfológiai, szedimentológiai, talajtani, üledékgeokémiai, archeobotanikai, fitolitanalitikai, palinológiai, makrobotanikai, malakológiai és radiokarbon vizsgálatra. Ezen környezettörténeti elemzések nyomán rekonstruálni lehetett a feltárt régészeti lelőhelyek környezetét, az egykori környezettel kialakított társadalmi kapcsolatot, a múltban élt emberi közösségek és a természet viszonyát. Az egész vizsgált terület a Maros folyó pleisztocén kori, legyező alakú hordalékkúpjának déli szegélyén, infúziós lösszel fedett folyóvízi képződményeken helyezkedik el, pontosabban a régészeti lelőhelyek a Maros folyónak saját hordalékkúpjában még a jégkor végén kialakított allúviumán találhatók. így ennek a jégkori fluviális morfológiai változásnak az eredménye mindmáig ható környezeti tényezővé vált, amely a térségben zajló környezettörténeti eseményeket befolyásolta és az emberi közösségek megtelepedését erőteljesen befolyásolta. A jelenkor kezdetére már inaktívvá váló allú- vium kialakulása a talaj képződést, növényzeti borítás mennyiségét és minőségét befolyásoló, morfológiai alapú vízellátottsággal jellemezhető hidroszerieszt alakított ki a területen, amelynek hatására a talajképződés és a növényzeti fejlődés a morfológiai változásokkal, a tengerszint feletti magassággal és a talajvíztükör szintjével mutattak összefüggést. így egymás mellett eltérő vízellátóit- sággal, talajvíz magassággal jellemezhető és különböző növényzettel, talajokkal borított területek alakultak ki. Vízhatású, ún. „hidromorf" talajok, nedves rétekre, mocsarakra, árterekre jellemző növények jellemezték az allúviumot, míg a hordalékkúp magasabb részén sztyeppéi és erdőssztyeppei környezetben csernozjom talajképződés zajlott. A két talajképződés átmeneti zónájában ennek a kétféle talajnak a kevert, mozaikos megjelenése alakult ki. Ehhez az átmenti zónához köthető a mélyben sós talajfajták, a szikesedés kialakulása is. így a jelenkor kezdetén a vizsgált területen ártéri erdők, mocsarak, szikes növényzet és száraz sztyeppéi, erdőssztyeppei környezet egyaránt kifejlődött. Ezek az eltérő talajadottságokkal jellemezhető növényzeti foltok eltérő gazdálkodási formák kialakulásának lehetőségét teremtették meg, ahol az első élelmiszertermelésre utaló környezettörténeti jelek már a neolitikumban kialakultak, annak ellenére, hogy a régészeti feltárások során neolit megtele- pedési nyomokat nem lehetett kimutatni. A neolitikus és feltételezhetően rézkori emberi hatások nem rombolták szét a holocén kezdetén a területen kialakult környezetet, csak a növényzeti mozaikosságot fokozták beavatkozásaikkal. Ezen emberi hatások nyomán átalakult növényzet megváltoztatta a talajképződést is, emberi hatású talajok fejlődtek ki a hordalékkúp magasabb részein, A probléma meghatározása l A felszín vizsgálata A szelvény makroszkópos fáciesleírása----------!---------Mintavétel i A minták elemzése 7-------------------7 Lit ológiai tényezők Paleontológiái tényezők 1 Szedimentológiai elemzések Fossziliák elemzése T Geokémiai elemzések Populációk rekonstruálása J \ Izotópgeokémiai elemzések Közösségek rekonstruálása J Fizikai és kémiai környezeti tényezők rekonstruálása Egykori éghajlati és biológiai tényezők rekonstruálása — —V Az egykori környezet és a paleoökoszisztéma rekonstruálása 1. ábra A őskörnyezettani és környezettörténeti elemzések metódusa
