Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
A Makót elkerülő úthoz kapcsolódó régészeti ásatások környezettörténeti feldolgozásának eredményei
Környezettörténeti feldolgozás 7 míg a mélyebb részeken az erdőirtások nyomán alakult át a hidromorf talajok képződése. A bronzkor második felétől kezdődően a vegetáció- és talajfejlődés alapvetően módosult, az emberi hatások olyan mértékig felerősödtek, hogy a táj alapvető átalakuláson ment át. Az őskori növénytermesztési és állattenyésztési maximum ekkor alakulhatott ki és ennek nyomán nemcsak a vegetáció, hanem a talajtakaró is átalakult. így az eredetileg vízhatású réti talajból réti csernozjom fejlődött ki az alluviá- lis síkon az emberi tevékenység, a rét- és legelőgazdálkodás nyomán, míg a hordalékkúpon a klasz- szikus mezőségi talaj kifejlődését már erőteljesen módosította az ember, de a talajképződés fő genetikai vonásait még nem változtatta meg. A bronzkor második felében kialakult emberi hatást a császárkorban haladták meg a területen megtelepedő közösségek, a szántóföldi növénytermesztés és a külterjes állattenyésztés mellett igen jelentős megtelepedéssel kell számolnunk a vizsgált területen. A termelő tevékenység, a megtelepedéssel és utakkal együtt járó erózió következtében az emberi hatások alapvetően befolyásolták a térségben kialakult valamennyi növénytársulást és faunaasszociációt, valamint erőteljesen módosították a talajok fejlődését. A népvándroláskorban és a középkorban megtelepedett közösségek tehát már emberi hatásra alapvetően átalakult környezetben telepedtek meg. Sümegi Pál 2. ábra A vizsgált terület kora holocén környezete 10 és 6 ezer évek között 1. ) Infúziós lösszel borított, kiemelt helyzetű, döntően sztyeppéi növényzettel és csernozjom talajképződéssel jellemezhető térszínek 2. ) Átmeneti, sztyeppéi dominanciájú erdőssztyeppei növényzettel és csernozjom talajképződéssel jellemezhető térszínek 3. ) Átmeneti, fák dominanciájával jellemezhető erdőssztyeppei növényzettel, valamint a csernozjom és vízhatású talajképződés átmenetével jellemezhető térszínek 4. ) A ligeterdőkkel borított és vízhatású talajképződéssel, jó vízellátással jellemezhető allúvium 3. ábra A vizsgált terület környezete a bronzkor második felében 1. ) Infúziós lösszel borított, kiemelt helyzetű, döntően sztyeppéi növényzettel és csernozjom talajképződéssel jellemezhető térszínek, elsősorban állattenyésztésre használt övezet 2. ) Átmeneti, sztyeppéi dominanciájú erdőssztyeppei növényzettel és csernozjom talaj képződéssel jellemezhető térszínek, legelőként, fakitermelési övezetként hasznosított 3. ) Átmeneti, fák dominanciájával jellemezhető erdőssztyeppei növényzettel, valamint a csernozjom és vízhatású talajképződés átmenetével jellemezhető térszínek. Gyűjtögetéssel és fakitermeléssel hasznosított, másodlagos állattenyésztési övezet, szikesedési nyomokkal 4. ) A ligeterdőkkel borított és vízhatású talajképződéssel, jó vízellátással jellemezhető allúvium, fakitermeléssel és gyűjtögetéssel hasznosított gazdasági öv 5. ) Gazdaságilag hasznosított árvízmentes térszínek, szántóföldek, legelők és valószínűsíthető megtelepedési pontok 4. ábra A vizsgált terület környezete a császárkorban 1. ) Infúziós lösszel borított, kiemelt helyzetű, döntően sztyeppéi növényzettel és csernozjom talajképződéssel jellemezhető térszínek, elsősorban állattenyésztésre használt övezet 2. ) Átmeneti, sztyeppéi dominanciájú erdőssztyeppei növényzettel és csernozjom talajképződéssel jellemezhető térszínek, legelőként, fakitermelési övezetként hasznosított 3. ) Átmeneti, fák dominanciájával jellemezhető erdőssztyeppei növényzettel, valamint a csernozjom és vízhatású talajképződés átmenetével jellemezhető térszínek. Gyűjtögetéssel és fakitermeléssel hasznosított, másodlagos állattenyésztési övezet, szikesedési nyomokkal 4. ) A ligeterdőkkel borított és vízhatású talajképződéssel, jó vízellátással jellemezhető allúvium, fakitermeléssel és gyűjtögetéssel hasznosított gazdasági öv 5. ) Gazdaságilag hasznosított árvízmentes térszínek, szántóföldek, legelők és valószínűsíthető megtelepedési pontok
