Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
A műszeres leletfelderítés tapasztalatai az M43-as autóút nyomvonalán
4 Műszeres leletfelderítés A műszeres leletfelderítés tapasztalatai az M43-as autóút nyomvonalán A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megalakulása után egy évvel, az intézmény régészeti dokumentációs követelményrendszerében rögzítették a lelőhelyek műszeres leletfelderítésének szükségességét. Ennek megfelelően a nagyberuházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a földmunkával érintett rész fémdetektoros műszerrel történő átvizsgálását is el kell végezni. A lelőhelyek fémdetektorral történő szisztematikus átkutatásának módszere az ELTE Régészet- tudományi Intézete által, a bronzkori depoleletek felderítésére irányuló kutatóprogram keretében végzett kutatásokon alakult ki, amely szerint a lelőhelyet méteres sávokban több irányból bejárva is átvizsgáljuk. A nagy felületen végzett régészeti feltárások ásatási technológiájából adódóan a gépi humuszolás során jelentős mértékű adatvesztés következik be, a humuszban ugyanis számos, olyan jól datálható tárgy (ékszer, érme és egyéb fém használati tárgy, eszköz) található, amely hozzájárulhat a feltárt települések pontosabb kronológiai besorolásához. A módszernek köszönhetően a lelőhely területéről összegyűjtjük a szántott felső, mintegy 30 cm vastag humuszos rétegbe került fémtárgyakat, amelyek egyébként a gépi humuszolás „áldozataivá" válnának. Különösen nagy szerepe lehet ezen tárgyak összegyűjtésének azokon a lelőhelyeken, amely korszakban a kerámia-tipokronológia kevésbe kidolgozott. így például az Árpád-kori érmeknek köszönhetően a települések életének pontosabb lehatárolására nyílik lehetőség. Emellett gyakran olyan unikális tárgyak is előkerülnek, amelyek önmagukban, leletkontextus nélkül is jelentősek. A fenti előzmények után került sor 2008-2009- ben az M43-as autóút nyomvonalát érintő régészeti lelőhelyek műszeres leletfelderítésére. A fémdetektoros kutatás két lelőhelyen is igen jelentős eredményt hozott. Mindkét lelőhelyet humuszolás előtt vizsgáltam át. A 6. számú lelőhely területén egy bronz depo- leletet sikerült feltárni és dokumentálni a műszeres leletfelderítés során. A humuszolás előtt, a felszín közelében néhány bronztárgy töredéke szóródott szét viszonylag kis felületen. A leletek jellegéből arra lehetett következtetni, hogy azok akár egy bronzkori depolelet részei is lehetnek. A leletek CPS-koordinátákkal történő rögzítése, dokumentálása után réteges humuszolással folytatták a lelőhely nyomvonallal érintett területének feltárását. A réteges humuszolás lényege, hogy a leletek előkerülésének várható szóródási területén, 20-30 cm-es rétegekben távolítják el a földréteget, így lehetővé téve ugyanazon terület ismétlődő, fémke- resős átvizsgálását.
