Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
A gazdálkodás változása a második világháború után - Fűszerpaprika termesztése
KiskunKiskunKiskunKiskunKistelek dorozsma félegyháza halas majsa Paprikakereskedő 5 1 Sertéskereskedő 2 5 2 4 Zöldségkereskedő 9 *A kertész már nem tanyást jelent A gabonatermesztés fontosságáról a malmok és a cséplőgépek száma tanúskodik. Az adatok alapján a két legfontosabb eladási céllal termelt növény a dohány és a szőlő volt. Legnagyobb értékesítési központjaik Kiskunfélegyháza és Kiskundorozsma voltak. A lakosság létszámához viszonyítva jelentős volt Kistelek marhakereskedelme is. Hivatalos zöldségkereskedelemmel csak Kiskunfélegyházán foglalkoztak. A második világháború egy, a körülményekhez viszonyítva fejlett, és egyre erősödő mezőgazdaságot talált a sivár homokon. A nehezen megszerzett vagyonok napok alatt váltak semmivé a hadak sáskajárása után. A gazdálkodás változása a második világháború után A második világháború után a politikai és gazdasági megpróbáltatások ellenére a paraszti gazdaságok néhány évig folytathatták a hagyományokon alapuló gazdálkodást, úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés területén. A téeszesítés romboló hatása, köszönhetően a talajviszonyoknak és a gazdák leleményességének, nem volt olyan jelentős, mint az ország más tájain. A következőkben a paraszti gazdaságokban, a növénytermesztésben végbement változásokat próbáljuk meg röviden bemutatni, egy-egy tájkörzetet kiemelve. Fűszerpaprika termesztése A fűszerpaprika termesztési technológiájának elsajátítása alapvető szerepet játszott a vidék mai paprikatermesztési kultúrájának kialakulásában. A 19. század második felében felvirágzott fűszerpaprika termesztésről és a 20. század első felében történő feldolgozásról elsősorban Bálint Sándor munkáiban olvashatunk. 20 9 Vizsgálatunk elsősorban az elmúlt évtizedekben történt változásokra vonatkozik. „A paprikatermesztés fészke ősi időktől kezdve Röszke volt, az ma is onnét lassanként átterjedt az Alsónyomásra. Onnét tovább vándorolt úgy, hogy ma már a homokon is termesztik s állítják, hogy a homokon termelt paprika feldolgozásra igen jó anyagot, szolgáltat. Valamikor Szegeden nagykörű volt a dohánytermesztés, melyet a viszonyok sajátos alakulásánál fogva a paprika teljesen kiszorított." - írta Szűts Mihály. 21 0 Bálint Sándor szerint is „... a szegedi paprikatermelés ősfészke Alsóváros, illetőleg a belőle kirajzott Röszke, Szentmihálytelek, továbbá a szegedi tanyavilág déli, alsóvárosiaktól megszállott része, főleg Feketeszél, Domaszék, Nagyszéksós, nyugatabbra folyton hanyatló, ritkuló előfordulással még Zákány, Mórahalom. Ezeknek a dorozsmai, halasi, majsai határba (Üllés, Bordány, Forráskút, Harka, Bócsa, Eresztő, Csólyos, Tázlár 20 9 Bálint Sándor 1957., 1962. 21 0 Szűts Mihály 1914. 130. 46
